2014 óta ez már a negyedik év, hogy Szibériában óriási kráterek jelennek meg a földben. A korábban keletkezett lyukak pedig egyre csak növekednek.
A jelenség nemcsak rémisztően fest, de úgy tűnik, valóban aggodalomra ad okot, hiszen a globális felmelegedés egyik következményéről van szó.
Szibériai kráterek
Noha akadnak, akik a Bermuda-háromszög rejtélyével, meteorokkal és más tudományosan meg nem alapozott módokon magyarázzák a szibériai kráterek felbukkanását, valójában kijelenthető, hogy azokat a felmelegedés hozta létre. Nézd meg őket közelebbről, és tudd meg, miért annyira aggasztó a jelenlétük!

Az eleinte rejtélyes furcsaságként kezelt kráterek a Jamal-Nyenyec autonóm régióban bukkantak fel a Bovanenkovszkoje nevű gázmező területén, ahol azóta behatóan vizsgálták keletkezésüket.

A legnagyobb kráter átmérője eléri a hatvan métert, míg a mélysége a kétszázat is meghaladhatja, ráadásul ez folyamatosan növekszik.

Az orosz geológusok arra jutottak, hogy a lyukakat a felszabaduló metán okozta, melyből buborékok jöttek létre, amikor a tajga egyébként folyamatosan fagyott talaja a globális felmelegedés hatására kiolvadt.

A műholdas megfigyelés több tucat kisebb-nagyobb krátert fedezett fel a területen. A vizsgált lyukak a B1, B2, B3 és B4 jelölést kapták, melyek közül a B2 a legnagyobb.

2016-ban a Jamal- és a Gidan-félszigeteken mintegy hétezer helyen találtak a föld felszíne alatt metánt, mely sokfelé a felszínt is felpúposította, utalva a közelgő katasztrófára.

Amikor a talaj már nem tudja visszatartani a gázt, akkor az maga után krátert hagyva kirobban. Itt a K1 jelű kör a B2 nevű kráter által felpúposított földet mutatja, míg a sárga körök veszélyes, metánnal teli, robbanásra kész halmokat jelölnek.

Ez a B3 kráter. Az olvadáshoz a szokatlanul meleg nyarak és az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedése is elegendő volt. Az eltűnő jégpáncél lehetővé teszi, hogy a felszínhez közeli, 500-1200 méter mélyen lévő metán feltörjön.

Még rosszabb hír, hogy a felszabaduló metán és szén-dioxid is az üvegházhatást fokozó gázok, így sajnos csak tovább gyorsítják a felmelegedést és a jégpáncél pusztulását. Itt látszik, hogy a Jamal-tó felett is a víz alól előtört metán pezseg.

A Jamal-félszigeten kívül a jelenség egy másik megnyilvánulása a Batagaika-kráter. A
Pokol kapujaként is emlegetett mélyedés száz méternél mélyebb, és kilométeres hosszúságú. 1960-as felfedezése óta a kelet-szibériai kráter sokat nőtt.

A föld alól előrobbanó metán fenyegetést jelent a vidéken élők számára. Az olvadás miatt puhább talajban számos épület, vasút megsüllyed. 2015-re Berezniki városában már öt, bizonytalan eredetű kráter jelent meg. A permi településen 155 ezren élnek.