Szellemek járják a magyar erdőt: alig páran merészkednek a hátborzongató vidékre

Bár ritkán hallani a Balaton kísérteties látnivalóiról, az Emmaus-, más néven Ify-kápolna a gyönyörű, Balaton-felvidéki Szent György-hegyen áll. Az épületet Ify Lajos remeteplébános építette, aki az Emmausnak elnevezett birtokán élt az '50-es évektől kezdve, elvonulva a rendszer és a nagyvilág elől. A pap 1967. évi halálát követően a birtok pusztulni kezdett, bár máig magántulajdonban van. Emiatt a kísérteties kápolna csak kívülről tekinthető meg.

A szegedi Boszorkányszigethez is szomorú történet fűződik: az 1700-as években több boszorkánysággal vádolt vagy csak gyanúba keveredett személyt is itt végeztek ki. A sziget környékén járó kirándulók olykor máig hallani vélik a kivégzés szívszorító sikolyait és egy halk suttogást. A helyről ide kattintva többet is megtudhatsz.

A Balaton déli partja sem szenved hiányt furcsa legendákból. Az egyik legbizarrabb látnivaló a fonyódi Kripta-villa, amely egy Rédiger Ödön nevű gyógyszerész és író nevéhez fűződik. A villát betegségben meghalt menyasszonya, Magdus emlékére építette meg az örök szerelme jegyében, márványból még a nászágyukat is kifaragtatta benne.

Egy sűrű, csongrádi erdő félelmetes csendjében bújik meg Csikóspuszta elveszett kriptakápolnájával. A birtok és a kápolna Blaskovits Bertalan tulajdona volt, akit a király száműzött a mocsárvidékre. Az épületek aztán enyészetnek indultak, mára a Körös-Maros Nemzeti Park részeként pedig környéke is csak engedéllyel látogatható, a legtöbben azonban csak a mendemondákból ismerik.

A szellemhistóriákon túl az ország több legendás szörnyeteget is magáénak tudhat: talán a legismertebb ezek közül a fanyűvő, amelyet több vidéken is látni véltek már. Az ősemberszerű, szőrös, két vagy négy lábon futkosó erdei lényt a Mátranovák körüli erdős vidékhez kötik elsősorban, de a Szigetköz melletti Kunszigetnél is vettek már észre hasonló, furcsa alakokat. A bizonyítékok nem vehetőek szentírásnak, mégis máig alapot adnak a legenda életben tartására.