Az erdélyi falu, amit mérgező bányahordalék pusztított el: Ceaușescu döntése pecsételte meg a sorsát
A szászavinci természeti katasztrófa még ma is felhívja a figyelmet a gondatlan emberi beavatkozás veszélyeire.
- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Villámgyors KRESZ-teszt: megelőzhetsz egy balra kanyarodó gépkocsit, ha ezt a táblát látod?
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
A világban számos helyszín ismert, ahol egy egykor virágzó falut, kisvárost maga alá temetett a víz. Többnyire az emberi tevékenység okozta pusztulásukat, jellemzően energiatermelés miatt épített duzzasztógátak, vízerőművek, bányászati tevékenység miatt süllyedtek el.
Az is sok esetben ismert, hogy a természet erőit megzabolázni kívánó beavatkozások gyakran a lakók heves, de többnyire reménytelen tiltakozása ellen történtek. A romossá váló épített emlékek, kibukkanó háztetők, templomtornyok egy ideig még mementóként jelzik, hogy valaha volt élet a területen. Hasonló sorsra jutott az erdélyi Szászavinc is, amelynek helyén mérgező vízzel teli zagytározó terül el.
Kénsavas bányahordalék lepte el
Szászavinc (románul: Geamăna) az Erdélyi-érchegységben, a romániai Fehér megyében, Verespatak közelében feküdt. A festői kis falu a trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. Első ismert okleveles említése 1825-ből származik, ekkor még Válye-Vintz néven szerepelt.
A pár ezer lelket számláló település sorsát a kommunista diktátor, Ceaușescu döntése pecsételte meg, aki 1977-ben adott engedélyt a közelben található veresvölgyi rézbánya (Rosia Poieni) megnyitására. Eleinte a környékbeliek üdvözölték a terveket, hiszen munkahelyekre, bevételre számítottak. Az 1980-as évek elején az állam valamivel több mint háromszáz családot költöztetett ki a faluból, kisajátította a tulajdonukat, földjeiket. A kárpótlás összege pedig olyan kevés volt, hogy sok esetben még az újrakezdés költségeit sem fedezte.
Nem minden lakó kívánta hátrahagyni az otthonát. A ’80-as évek közepén, amikor a bányahordalék az épített gát ellenére betört a területre, még több mint ezren laktak a faluban. Ekkor már ők is kénytelenek voltak elmenekülni, bár néhányan a közeli dombokra költöztek. A mérgező, nehézfémekkel szennyezett, kénsavas víz ellepte Szászavincet, és ami az egykori lakóknak különösen fájó: a temetővel együtt, így szeretteik kihantolására, újratemetésére sem volt lehetőségük.
Ceaușescu falurombolása
Romániában nem csak Szászavinc jutott ilyen szomorú sorsra, a Székelyföldön található Bözödújfalu az 1988-ban elkezdett Bözödújfalusi-víztározó építésének köszönhette vesztét, 1994-re merült el teljesen. A bözödújfalui templom pusztuló, mára leomlott tornya a köznyelvben romániai falurombolásként elhíresült területrendezési program szimbóluma lett, amit Nicolae Ceaușescu hirdetett meg.
A tervekben az urbanizációt sürgette, és a kisebb falvakat életképtelennek minősítette. A falurombolás ellen, ami a magyar és a német nemzetiség visszaszorítására is irányult, 1988. június 27-én tömegtüntetést tartottak a hazai Hősök terén.
Intő példa
Az időnként vöröses-sárgás színben játszó mesterséges tó népszerű fotótémát jelent, az egykori településre a hordalék alól egy ideig még kilátszó omladozó tetők, valamint a görögkatolikus templom tornya emlékeztetett. A víz savasságát mész adagolásával próbálták semlegesíteni, a környezetvédelmi hatóságok korábbi becslése alapján a rehabilitációhoz körülbelül 15 millió euróra lett volna szükség. Az ökológiai katasztrófa a mai napig ékes példája annak, hogy mi történhet a természettel a gondatlan emberi beavatkozás eredményeként.
Szászavinc esete a 2021 nyarán a világörökség részévé nyilvánított Verespatak kapcsán is felmerült, ahol egy kanadai cég kívánna aranybányát nyitni. Az UNESCO-döntés az aranybányászat újraindítását ellenzőknek kedvez ugyan, de az ügy kimenetele még kérdéses. Már csak azért is, mert a becslések szerint egész Európa legnagyobb arany- és ezüstkészletéről van szó. Verespatak, amely római kori bányájával igazi kuriózum, a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felkerült.
A környezetvédők felhívják a figyelmet a 2000. januárjában bekövetkezett tiszai cianidszennyezésre is, amely során a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből zúdult mérgező szennyvíz a Lajos-folyóba, majd a Szamosba és a Tiszába, súlyosan károsítva az élővilágot. A szennyezőanyag koncentrációja a katasztrófa helyén a hazai határérték 180-szorosát is meghaladta. A Verespatakra tervezett bányában szintén cianidos technológiát alkalmaznának, a szakértők tartanak tőle, hogy hasonló események következhetnének be a tervek megvalósulásakor.
Ilyen ma a magyarországi Kis-Moszkva
Magyarországon a történelem viharos időszakai egyes helyeket teljesen átalakítottak, melyek történetét elhagyatottan álló épületek őrzik, és mesélik el az odalátogatóknak.
(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia/lacihobo)
OLVASD EL EZT IS!
