Hegyek között bújik meg a véres múltú, európai kisváros - Ma van a srebrenicai népirtás emléknapja

Az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt a Srebrenica városát érő tragédia, melynek során 1995 júliusában több mint 8 ezer bosnyák lakost gyilkoltak meg a Ratko Mladić vezette boszniai szerb erők. Az ENSZ tagországainak többsége idén úgy döntött, július 11-én tartják meg a srebrenicai népirtás emléknapját.

A világháború utáni időszak legnagyobb áldozattal járó vérengzése zajlott 1995 nyarán a szerb határ közelében fekvő Srebrenica városában.

A srebrenicai népirtás

A boszniai muszlimok lakta Srebrenica és a környező Drina menti régió stratégiai fontosságú helyszínnek számított, mivel a tervezett Boszniai Szerb Köztársaság és a szerb anyaország együttesébe ékelődött be, ezért fontos prioritás volt elfoglalása a délszláv háború idején. 

Igazán akkor eszkalálódott a csata, amikor Radovan Karadžić, a boszniai szerbek vezetője kiadta a parancsot a sereg számára, hogy különböző megtervezett hadműveletekkel olyan mértékű bizonytalanságot teremtsenek meg az ott élők számára, hogy ne maradjon reményük a túlélésre és az ott maradásra.

Annak ellenére, hogy az ENSZ "biztonsági övezetté" nyilvánította az ostromlott srebrenicai enklávét, demilitarizálni már nem volt képes a térséget, a hollandiai békefenntartók tevékenysége nem bizonyult hatékonynak, és nem tudták megakadályozni a hely elfoglalását, valamint a mészárlást.

A támadás július 6-án kezdődött, aki tudott, menekült a kisvárosból a szomszédos Potočari településre. A gyermekeknek és a nőknek több esélyük volt a menekülésre, nagy számban szállították őket buszokkal el a területről, de sokan számoltak be nemi erőszakról, gyerek- és csecsemőgyilkosságról is.

Az elkülönített férfiakat és fiúkat tömegesen kivégezték a Ratko Mladić vezette csapatok, az utólag feltárt tömegsírok bizonyítékai alapján sokakat megcsonkoltak, másokat megkötöztek, brutális kegyetlenséggel gyilkolták meg az embereket. Egyes adatok szerint legalább 7, mások alapján több mint 8 ezer áldozattal járt a vérengzés, melyet később háborús bűnnek és népirtásnak minősített a Nemzetközi Törvényszék, illetve a Nemzetközi Bíróság, és mely a NATO beavatkozásával ért véget. Radovan Karadžić és Ratko Mladić jelenleg is életfogytiglani büntetését tölti.

2024 májusában az ENSZ arról határozott, hogy a súlyos emberáldozattal járó genocídium emléknapjává nevezi ki július 11-ét. A 193 tagországból 68 tartózkodás mellett 19 állam utasította el a döntést, köztük többek között Magyarország, Oroszország, Kína, Belarusz vagy Észak-Korea.

A szerb államfő, Aleksandar Vučić úgy ítélte meg, egy ilyen döntés következtében a szerbeket népirtóknak tarthatják, háborús jóvátételt is követelhetnek emiatt, és megpecsételődhet a boszniai Szerb Köztársaság sorsa - mely Bosznia-Hercegovina egyik része a Bosznia-hercegovinai Föderáció mellett. A határozatnak azonban jogi következménye nincs, csak kegyeleti okokból született, és megemlékezésre szólítja fel az ENSZ tagállamait.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• tragédia
• gyilkosság
• kivégzés
• történelem
• Utazás