Több mint 8 ezer koponyát őriznek az egykori kivégzőhelyen: a Csoeng Ek a kambodzsai népirtás emlékmúzeuma
A kambodzsai kommunisták egykori kivégzőhelye a Csoeng Ek, mely ma emlékmúzeumként működik.

- A legfinomabb vízhajtó gyümölcsök és zöldségek tavasszal: fokozzák az anyagcserét és feldobják a frissítő smoothie-t »
- Eltávolítják a maradék sminket és a szennyeződéseket: hatékony szilárd arctisztítók árakkal, lelőhelyekkel »
- A 48 éves Victoria Beckham melltartóban, nyuszifülekkel pózol a címlapon: rég láttunk róla ilyen szexi, bevállalós képeket »

- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- Vastag Csaba címlapon új barátnőjével: a gyönyörű Evelinnel már össze is költöztek
- 10 ismert magyar közmondás, amiből elvettünk egy-egy szót: tudod, mi hiányzik?
A kambodzsai főváros, Phnompen szomszédságában kegyetlen tragédia emlékét őrzi a föld. A kétmilliós város melletti Csoeng Ek a Vörös Khmer mozgalom áldozatainak kivégzőhelye és temetője volt az 1970-es évek végén.
Kambodzsa egykor francia gyarmat volt, hosszú harcok és tárgyalások után 1953-ban vált független állammá. A vietnámi háborúban eleinte a semlegességet választották, ám egy puccsot követő belső ellenállások kezelésére a Vietkongtól kapott segítség miatt az amerikai támadások kereszttüzébe került. A megszállás időszakát követően erősödhettek meg a polgárháborús hangok, a Pol Pot vezette kommunista Vörös Khmer mozgalom az egyensúlyát vesztett ország fővárosába nyomulhatott, önkényesen kikiáltva a Demokratikus Kambodzsát. Ezt a történelem egyik legvéresebb diktatúrája követte.
Csoeng Ek, a népirtás múzeuma
A Vörös Khmer mozgalom célja a tökéletes agrárkommunizmus megteremtése volt, melynek nevében minden értelmiségit és nem khmer nemzetiségűt, a nyugattal feltételezett kapcsolatban állót, azaz a rendszerre veszélyesnek ítélt egyéneket haláltáborokba hurcolták. Az embereket - a gyermekeket is beleértve - arra kényszerítették, öljék meg szüleiket, társaikat, bizonyítva a hatalomhoz való hűségüket. Az uralom valóságos népirtást végzett, egyes becslések szerint egymillió, mások szerint az ország harmada áldozattá válhatott. A rezsimet végül Vietnám űzte el a kisebbségeik kivégzése miatt, ám a hegyekbe visszavonulva még 1996-ig aktívan harcoltak a katonai megszállókkal, akik 1989-ben vonultak ki az országból.
A vérengző diktátor fél évvel a halála előtt adott interjújában elmondta, úgy érzi, lelkiismerete tiszta, mindent a népért tett, csak a szükséges döntéseket hozta meg, a gyilkosságok végrehajtásáért pedig alacsonyabb beosztásúakat tett felelőssé. Bűneiért sosem vonták felelősségre, 1998-ban halt meg.
(Képek: Getty Images Hungary.)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.