A 400 négyzetméteres saját állam a tengeren: hihetetlen, mégis igaz történet az egykori Rózsa-szigeti Köztársaságról
A Rózsa-szigeti Köztársaság tényleg létezett, nem messze épült Olaszország partjától, és végül csúfos véget ért a független állam.

rózsa sziget nyitó
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Kinek ne motoszkálna időnként a fejében az a gondolat, hogy milyen lenne az élet, ha szó szerint teljes szabadsággal lehetne élni? Képzeld csak el, ha mindent te dönthetnél el egészen a legapróbb törvényekig, és az időbeosztásod túlnyomó része sem a munkahelyi teendők körül forogna.

Giorgio Rosa, a Bolognában született mérnök is sokáig ábrándozott egy ilyen világról, mígnem arra jutott, hogy ez az álomhely fizikailag is megvalósítható. Eltökélte, hogy életre fog kelteni egy teljesen független, szabad területet. Így született meg a Rózsa-szigeti Köztársaság, olaszul Repubblica dell'Isola delle Rose.

A Rózsa-sziget megvalósul

Ahhoz, hogy tényleg egy független államot hozhasson létre, olyan területet kellett kiválasztania, ahová egyik ország keze sem ér el. Akkoriban, 1967-ben, az országhatárok a tengereken csak 6 tengeri mérföldig, azaz nagyjából 11 kilométerig nyúltak ki. Az olasz mérnök számára teljesen egyértelművé vált, hogy az Adriai-tengerre kell megalkotnia egy mesterséges szigetet, ami fölött már senki nem gyakorolhatott hatalmat rajta kívül. Nem tudni pontosan, miért, de végül az olasz üdülőváros, Rimini partjától számította ki ezt a távolságot.

A Rózsa-szigeti Köztársaság címere.
A Rózsa-szigeti Köztársaság címere.

A munkálatokban és az anyagbeszerzésben segítette egyik barátja, aki hajóépítő cégnél dolgozott. Gyorsan elkészült a tervezettel: egy 20 x 20 méteres, azaz 400 négyzetméteres, cölöpökön álló platformot képzelt el a tengerre.

Mivel másoktól nem számíthattak támogatásra, át kellett gondolniuk magát a szerkezetet, hogy minél egyszerűbb, könnyebb matériákból álljon, de mégis strapabíró legyen. Belül üreges fémoszlopok mellett döntöttek, amelyek tömegét a vízbeeresztés közben beléjük áramló tengervíz adta meg. A rudakat csónakkal vitték, gyakorlatilag úsztatták az Adriai-tengeren a kiszemelt helyre. 

Amikor elkészült, lefúrtak a tenger fenekére friss édesvízért, hogy erőforrások tekintetében is függetlenek legyenek. Egy stabil, többszobás, tetővel ellátott épületet is húztak a szerkezetre, ahol bárt nyitottak. 

rózsa sziget 1

Bárki kiköthette, leparkolhatta hajóját vagy egyéb vízi járművét a sziget cölöpjeinél, lehetett vízisízni, táncolni, éjszakákon át mulatozni, az életellenes vagy közveszélyes viselkedést leszámítva jóformán akármit lehetett csinálni a helyszínen.

A szigetnek mindössze három lakosa lett, de velük már tudtak önálló kormányt alapítani, és a különböző ügyeket és feladatokat is szétosztották maguk között. Zászlót terveztek, bélyegeket gyártottak, és a küldeményeket saját postájukon lehetett feladni. A független államhoz saját nyelvet is kellett választaniuk, ami végül az eszperantó lett, még saját fizetőeszközük is volt, de végül nem állt módjukban forgalomba hozni a Mill, vagy helyi nyelven Miloj valutát. Hivatalos, eszperantó nevük Respubliko de la Insulo de la Rozoj lett, ám bejegyeztetni az államot soha nem sikerült.

A kudarca ítélt állam

Az államalapítás időpontját nem a legszerencsésebben választották ki, hiszen a hidegháború éppen zajlott, sokfelé zavargások is kitörtek - bár a sziget alapítója szerint pont ezért volt jó, hogy aki szeretett volna kicsit kiszakadni a valóságból, annak elég volt kihajókáznia a békés, vidám kis államba.

A cikk az ajánló után folytatódik

A szomorú igazság az, hogy több országnak, köztük főleg Olaszországnak szúrta a szemét a hirtelen alakult Rózsa-sziget. Attól tartottak, hogy államellenes cselekedeteket hajtanak végre a felügyelet nélküli helyen, esetleg így akarják megkerülni az adófizetést. Bárhogy is legyen, minden erejükkel azért harcoltak, hogy véget vessenek ennek az "őrületnek". Nem beszélve arról, hogy egy 2020-as film szerint is, amit maga Giorgio Rosa elbeszélése alapján forgattak le, elméletileg több százan szerettek volna lemondani olasz állampolgárságukról, hogy a Rózsa-szigeti Köztársaság lakói lehessenek.

Nem csoda, hogy akárhányszor próbálkozott hivatalos papírokkal, dokumentumokkal igazolni Giorgio Rosa a sziget létjogosultságát, annyiszor utasították el. Egészen az Európai Tanácsig elvitte az ügyét, ahol épp, mielőtt meghallgatásra került volna, értesítették arról, hogy Olaszország meg fogja támadni a Rózsa-szigeti Köztársaságot, így saját tárgyalásán már nem tudott részt venni.

rózsa sziget 2

Alig 55 napja állt az aprócska acélsziget, amikor az olasz kormány az eredetileg Velencében állomásozó hadihajójával megtámadta azt. A cölöpökre bombákat helyeztek, majd megsemmisítették a létesítményt, a detonáció során senki sem sérült meg. Egy-két forrás egy kutyát emleget, aki véletlen folytán a területen ragadt, és a Rózsa-szigettel együtt elpusztult. A miniállamot 1968. május 1-jén alapították, és 1969. február 13-án semmisítették meg.

Ám van egy icipici csavar a történet végén. Nem elég, hogy az ENSZ az eset kapcsán világszerte meghosszabbította a tengeri határokat 6 tengeri mérföldről 12-re, hanem egyúttal az Olaszország kontra Rózsa-sziget vitába azért nem avatkozott közbe az Európai Tanács, mert a sziget nemzetközi vizeken állt. Tehát ezzel kimondatlanul is, de csak elismerték független államként a Rózsa-szigetet.

Kvíz a világ országainak illemszabályairól

A világ országainak etikettje néha nagyon eltér az itthoni szabályoktól. Teszteld, mennyire ismered őket!

(Cikken belüli képek forrása: Ismeretlen feltöltő / Wikipedia Közkincs, fotografo locale del periodo / Wikipedia Közkincs, Sannita / Wikipedia CC BY 3.0  borítókép forrása: Dr. Isil Acehan / Twitter )

Ezt is szeretjük