Siralmas állapotban van az egykor pompás magyar kastély: 3 épület, ami jobb sorsot érdemelne

Elegáns, nagyszerű úri kastélyokból nincs hiány Magyarországon, a 18-19. század különösen izgalmas és termékeny időszak volt e téren, éppen ezért szívszorító azt látni, amikor egyik-másik üresen, romosan tengődik, a csodálatos tervező- és építőmunka egyszerűen kárba vész, majd az életveszélyessé váló épületeket a földdel teszik egyenlővé.

Az ország számos pontján akadnak olyan kastélyok, amelyek a történelem viharos évtizedeinek áldozatául estek, lakói elhagyták azokat, vagy meghaltak, végül a magukra maradt épületeket kifosztották, állapotuk egyre romlott, a költséges felújítás és fenntartás miatt senki nem kívánta megmenteni őket.

Romos magyar kastélyok

Fájdalmas látni, ahogy az egykor pompás rezidenciák helyét az omladozó falak, beázott tetők, betört ablakok, gyomos kertek veszik át.

A szobi Luczenbacher-kastély

A szobi Duna-part közelében romosodik az egykor ragyogó szépségű Luczenbacher-kastély. A belga gyökerekkel rendelkező, előkelő Luczenbacher család Magyarországra érkezve egy szobi házba költözött, majd megvásárolta a telket az akkor ott álló épületekkel, és a 19. század végén pompás kastélyt húzott fel a területre.

A ménesbirtokosként világszerte ismertté vált Luczenbacher Miklós életéről és pettendi, azóta eltűnt kastélyáról korábbi cikkünkben olvashattál. Bár a szobi kastély máig fennmaradt, a háború után rendház, papnevelde és nevelőotthon is működött benne, jelenlegi állapota siralmas, elhanyagolt, mivel pedig magántulajdonban van, nem is látogatható.

A gici Jankovich-Bésán-kastély

A csodás Bakonyalja és a Sokoró között található Gic, az apró falu főútján elhaladók egy düledező, még romjaiban is a régmúlt pompáját őrző kastélyra lehetnek figyelmesek. A klasszicista stílusú Jankovich-Bésán-kastély a 19. század elején épült meg, mára azonban szomorúan fest.

Gróf Jankovich-Bésán Endre és felesége birtoka volt a terület. Miután a családfő az első világháborúba vonult, az asszony jótékonykodott, tartalékkórház létrehozásában segédkezett, sőt egy tudakozóirodát is működtetett, amely segíteni próbált a katonák hozzátartozóinak, hogy családtagjaik hollétéről információt szerezhessenek - derül ki a Magyar Nemzeti Levéltár adataiból. A család a 30-as években hunyt el, egyetlen örökösük, Endre a második világháború után Dél-Afrikába költözött.

Az üresen maradt kastélyban egy ideig nevelőotthon működött, majd bontásra ítélték, a helyiek azonban tiltakoztak ellene. A kétezres évek elején luxusszállodaként épült volna újra, ám jogi viták után a felújítás már nem történt meg, azóta is elhagyatottan áll.

Khuen-Héderváry-Viczay kastély, Hédervár

Hédervár kastélyának megépülése az előbbieknél jóval korábbra datálható, elődjét az 1500-as évek második felére teszik, sőt egy, a II. Géza idejéből ismert Héder lovag már az 1100-as években építhetett itt egy fából készült várat a mai kert területén.

Hédervári István többszintes reneszánsz kastélyát az 1700-as években bővítették ki, barokk elemekkel gazdagítva az épületet.

A következő nagy újítás Khuen-Héderváry Károly nevéhez fűződik az 1900-as évek elején, amikor szalonokkal, nagytermekkel gazdagodott a magasztos építmény, mely reneszánsz, gótikus és barokk elemeket is tartalmazott.

A második világháború után elkobzott kastélyban kollégium és alkotóház is működött, a 2000-es évek elején négycsillagos szállodaként épült újjá, ám 2012 óta jogi viták miatt zárva tart, az elmúlt bő tíz évben sokat romlott az állapota, az elhagyatott terület szomorú látvány, noha kastélykertje nyitva áll a közönség számára.

(Képek: Benkocs Balázs, Wikipedia /Globetrotter19, Pasztilla aka Attila Terbócs.)

• kastély
• romok
• építészet
• Utazás