A Római Birodalom nyomai a Dunakanyarban: Verőcén a limes egyik őrtornyának maradványa is megcsodálható

Az óriási kiterjedésű Római Birodalmat a limes vette körül. Az időszámítás szerinti 1. századtól folyamatosan fejlesztett határvonalat sáncok, árkok, őrtornyok és erődök alkották, természetes akadályok, például folyók egészítették ki. Kezdetben nem védelmi vonalként, hanem hadiútként funkcionált, legfontosabb feladata az volt, hogy a római katonákat eljuttassa az ellenséges területekre.

Itthon a Duna mentén 500 kilométer hosszan húzódott a birodalom határvonala, még nem tárták fel teljesen. Az őrtornyok maradványaival a Dunakanyar számos pontján találkozhatnak a kirándulók, érdekes belegondolni, hogy az első pillantásra talán nem kifejezetten izgalmasnak tűnő kövek mennyi mindenről mesélhetnének a szemlélőknek.

Limes, ripa

A mai Dunántúl területét a római katonák az időszámítás szerinti 1. század közepén hódították meg, és alakították Pannonia néven a Római Birodalom provinciájává. A határvédelem különösen fontos szerepet kapott a tartomány szerveződésében a közeli barbár törzsek fenyegető jelenléte miatt. A folyó mentén védvonalat hoztak létre, ez volt a limes, pontosabban a ripa, vagyis a folyóparti határszakasz. A Dunakanyarban katonai táborokat, őrtornyokat és erődöket is létesítettek, amelyek közelében városok is települtek, a mai Esztergom területén például Solva, tőle nem messze, Pilismarót helyén Castra ad Herculem, Szentendre helyén Ulcisia Castra.

Az 1. századtól épített utat eleinte magas harcértékű légiók és segédcsapatok védték, később már kisebb határőralakulatok vették át a feladatot.

Római emlékek a Dunakanyarban

Verőcénél a 12-es főút mellett, a Dunamező-dűlőben található egy római őrtorony feltárt alapfala. Valószínűleg a 4. században, Valentinianus császár utasítására emelték, de nem sokkal később a barbárok el is pusztíthatták. A kiserődökre a Dunán való átkeléshez volt szükség, a folyó két partján egymással szemben építették fel őket. A verőcei hídfőállást pontonhíd köthette össze a szemközti őrtoronnyal. A környék és a nagytétényi Campona castellum megújítását már régóta tervezik, idén nyáron megindultak a munkálatok, turisztikai attrakció létesül, felépítenek egy tornyot, ami kilátóként is funkcionál majd. A látogatóközpontban pedig a tervek szerint a késő római határvédelemmel, a hajózással és a vízhasználattal ismerkedhetnek az érdeklődők.

A Dunakanyar bejáratánál, a visegrádi Sibrik-dombon I. Constantinus parancsára épült soktornyos, szabálytalan háromszög alakú erőd, a Pone Navata, ami egészen a tatárjárásig állt. A magas domb stratégiailag jó választásnak bizonyult, hiszen innen jól szemmel lehetett tartani a környéket. Az 5. századtól nincs nyoma lakóknak, ám a honfoglalás után ismét használni kezdték a helyet, a helyreállított, átépített erődítmény lett az egyik első magyar vármegye, Visegrád vára. A római köveket már a 19. században felfedezték.

Dunabogdány határában római katonai tábor, a Castrum Cirpi működött. Feltárását 1930-ban kezdte meg Szalay Ákos régész, ám azóta nem folytattak nagyobb munkálatokat. Kezdetben egy palánktábor állt itt, később átépítették, a 2. század vége környékén kőerődöt emeltek, a 4. század végén pedig a délkeleti sarkában kiserődöt építettek. Az erőd mellett alakították ki a települést. A középkori falu neve Várad. A helyszín az amatőr kutatók kedvelt célpontja volt, pontosan nem tudni, hogy mennyi és milyen leletanyag kerülhetett itt elő.

Esztergomban a mai bazilika alatt állt egykor Solva castelluma, a környékén alakult ki a római település. Az itt épülő királyi palota, valamint a bazilika lefedte a római erődítmény maradványait.

A Duna mentén található római kori emlékek régmúlt időszakoknak állítanak emléket, fontos, hogy megóvjuk őket az utókor számára is. A Limes világörökségi jelölését Magyarország hosszas, közel két évtizednyi előkészítő munka után Ausztriával és Szlovákiával együtt nyújtotta be 2018-ban az UNESCO-hoz. 2019-ben kivették a jelölésből az óbudai Hajógyári-szigeten található helytartói palotát, amely Hadrianus uralkodása alatt épült. 2021 júniusában pedig a magyar kormány kihátrált a Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával közös pályázatból, így a limes hazai szakasza egyelőre nem került fel a világörökségi listára.

A Dunakanyar legszebb falvai

A Dunakanyar tele van szebbnél szebb településekkel, melyek pezsgő hangulatukkal csatangolásra csábítanak: akár egy-egy naposabb szombatra is ideális programot szervezhettek ide.

(Borító- és ajánlókép forrása: Wikipédia/Kossuthzsuzsa. Cikken belüli képek: Wikipédia/Közkincs, Kossuthzsuzsa, Indafotó/lászló lovag.)

• dunakanyar
• római birodalom
• látnivalók
• limes
• Utazás