Varázslatos vár magasodik a Zempléni-hegység csúcsán: a regéci vár különleges szerepet kaphat a jövőben
A regéci várat a feltárás után egyedülálló módon újítják fel.

regéci vár szikláról
Ez is érdekelhet

Most bárki segíthet a rászorulóknak - Augusztus végéig tart az élelmiszer-gyűjtő akció (x)

Túl nagy a mobilos választék? Szűkítsd le a kört a Huawei P40 családra! (x)

Szakértelem és újító szemlélet az Ilcsinél (x)

beauty and style

Csodás ruhák, ha egyszerűbb polgári szertartást terveztek: mutatjuk a legjobb inspirációkat »

Előnytelen, durva sminkbakik, amiket véletlenül se kövess el: rémesen lerontják a megjelenést »

Kate Winslet karcsúsító öltözködési trükkjei: ez a titka a 44 éves színésznő tökéletes homokóra alkatának »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Sehol máshol nem láttam még olyan káprázatos panorámát, mint ami a Hernád völgyére nyílik a regéci vár legmagasabb sziklájáról. Az ember lába a látványra a földbe gyökerezik, és ha tehetné, egy tapodtat sem mozdulna többé. Meglehet, hogy ez a látvány egykor Báthory Zsófiát, Zrínyi Ilonát és a főurakat, királyokat is ugyanígy megigézhette.

A Zempléni-hegység hullámzó, erdős lankái között egy csodás kis erőd, Regéc vára magasodik, mely a Magyar Nemzeti Múzeum hathatós segítsége révén különleges helyszínné növi ki magát az országban: egyedülálló módon újíthatják fel az építményt a rekonstrukció második ütemében.

A regéci vár

jelenleg Mogyoróska közigazgatási határaihoz tartozó vár építéséről nincs pontos információ, az írásos források az 1300-as évek elején említik először a különös, szarv alakú hegyre épült erődítményt, és az is biztos, hogy a teljes méreteit az 1600-as évekre érte el: ekkor már szinte a teljes várhegyen végignyújtózott három része: a Felső-, a Középső és az Alsóvár, palotáinak kinézetét a reneszánsz stílus is meghatározta.

Mátyás király uralkodásáig főként királyi, majd főúri birtokként működött Regéc vára: a palota pompájáról tanúskodik, hogy Nagy Lajos király több alkalommal megszállt a várban, lengyelországi útjaira indulva is gyakran itt pihent meg.

A főúri családok közül Szapolyaiak, Serédyek, Alaghyak, Mágochyak is birtokolták, de viszálykodott érte Esterházy Miklós és I. Rákóczi György is, a csata az utóbbi győzelmével zárult: dédunokája, II. Rákóczi Ferenc is a várfalak között tölthette gyermekéveit.

A vár fénykorát is a Rákóczi család uralma alatt élte, egészen a kuruc szabadságharcok Habsburg leveréséig, amikor is a megözvegyült Zrínyi Ilona társával, Thököly Imrével kényszerült száműzetésbe, gyermekeitől örökre elválasztva. A regéci várat 1686-ban Habsburg Lipót császár parancsára lerombolták, pontosabban „elrontották” - ez ugyanis nem a teljes pusztítást jelentette, de a fő bástyákat felrobbantották, hogy az védelmi funkciót már ne tudjon ellátni.

Boszorkány a várban

A regéci várban pedig hatalmas élet zajlott, volt, hogy egyszerre több százan lakták, nem csoda, hogy izgalmas legendák is fűződnek hozzá. Talán a legérdekesebb az egykori regéci bíró felesége, egy bizonyos Doleszné Pankó 1700-as évekből származó története, akit boszorkánysággal vádoltak meg.

Pető Zsuzsa, a várban jelenleg is zajló feltárás vezetője elmondta, hogy a periratok szerint a borkiméréssel is foglalkozó Pankó főbenjáró bűnei közé tartozott, hogy csúnyán beszélt, az ablaka alatt a baglyok huhogtak, és szűz lányok hajszálával varrta be a békák szemét. A tanúkat és az ellene vallókat egytől egyig profi módon manipulálta, a legemlékezetesebb tette pedig a vallomások szerint az volt, amikor bilincsbe verve szökött ki a vártömlöcből, a várfalról leugrott, majd nevetve elrepült. De feltételezték, hogy szerepe lehetett Koháry István, a lőcsei fehér asszony perében eljáró bíró megszöktetésében is.

Az 1700-as évektől kezdve azonban a védelmi szerepet már el nem látó vár a helyreállítás hiánya miatt egyre inkább amortizálódott, a következő századokban pedig a környékbeliek gyakorlatilag elhordták a mozdítható köveket az építkezéseikhez.

Magyarország klimatikus viszonyai ráadásul kiváltképpen kedvezőtlenek a várak szempontjából - tudhattuk meg egy sajtóbejárás keretében Tomka Gábortól, a Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesétől, aki hozzátette azt is, hogy a fagyok és a csapadék miatt az elhagyott erődítmény, különösen tető hiányában 150-200 év alatt elromosodik, sziszifuszivá téve az állagmegóvási munkákat. Nem véletlen, hogy az újkorra a tatárjárás után felépített várakból a legtöbb helyen már csupán kőhalmok maradtak.

A cikk az ajánló után folytatódik

Pető Zsuzsa elmondta, hogy a regéci vár egykori dicsőségéről az 1990-es évek végéig szintén csupán néhány bozóttal benőtt kőhalom tanúskodott szerényen. 1999-től aztán a helyi önkormányzat által szervezett nyári régészeti táborok keretében a szorgalmas diákok évről évre egyre nagyobb részt hoztak belőle felszínre.

regéci vár feltárás felújítás

A föld által védett leletanyagok rendszerezése, restaurálása, a kiszabadított falak állagmegóvása már hatalmas kapacitást és szakértelmet igényel, így kapcsolódott be a munkálatokba a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tára és Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (RÖG), hogy a szakértő- és eszközgárdát biztosítva professzionális munkával állítsák helyre a vár karakterét. Itt ugyanis nem egy tervezők fantáziájára bízott, szabályos betonfalazatú, ám steril mesevár épül meg: Regéc ennél sokkal többet mutat majd meg a történelem alakulásából a tervek szerint.

Az első ütemben a Felsővár 2015-re rekonstruált Öregtornya, épületeinek részletes újraépítése mellett a vár előtt fogadóépületet, Regéc községben pedig egy látogatóközpontot létesítettek.

Mindennap kerül elő pár értékes tárgyi emlék

A második ütemben a Középső vár keleti részét állítják helyre, és hagyományos falazási technikával újjáépül a 16. században épült, királyi szállásra alkalmas, pompás, emeletes reneszánsz palotaszárny is. Jelenleg ezek feltárása zajlik, és napról napra, sőt szinte óráról órára kerülnek elő a kövek közül a drága, díszes kályhacsempék és a mindennapi eszközök is.

A fogadóterem az emeleten kapott helyet, a földszinten pékkemencék működtek, a pincében a tartósító ecetes hordókat tárolták. Emellett a páterek, szerzetesek lakóházát, a keleti falszorost és a várudvar korábbi maradványait is megvizsgálják a szakemberek.

Régészeti park lesz a várban

Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főigazgató-helyettese szerint egy fontos újdonság lesz a megszokott várélményhez képest, hogy a nyugati palotaszárny inkább egyfajta régészeti park szerepét töltheti majd be a jövőben. Itt a látogató már nemcsak a várban élők egykori életéről vagy a vár dicső korszakairól kaphat képet, de a feltárás különböző szakaszaiba is beláthat, így egyedülálló módon megismerkedhet az archeológusok munkájával és a leletmegőrzés szerteágazó feladataival.

A regéci vár egy része egyébként a régészeti munka ellenére folyamatosan látogatható, a várhegy Regéc és Mogyoróska felől a kék vagy piros turistaút jelzését követve érhető el. A belépőjegy 2020-ban felnőtteknek 800, diákoknak, nyugdíjasoknak 600 forint. A látogatóközpont kiállítása a községben 500, illetve 300 forintos jegy váltásával tekinthető meg.

Csodás falu a Zempléni-hegység szívében

Zemplén megye tele van gyönyörű, apró falvakkal, melyek egyike, Makkoshotyka a kirándulók nagy kedvencévé vált. Nem is csodáljuk.

(Képek: Tamás Katalin, Magyar Nemzeti Múzeum / Bicskei József.)

Ezt is szeretjük