Palócföld csodái láttán elámultunk: csupaszív világ tárult fel előttünk

Egy nagy, ám földrajzilag annál nehezebben behatárolható vidék Palócföld, melynek falvain mégis minden megtett lépéssel természeti, épített, kulturális és iparművészeti kincsek sokaságára bukkanhat az ember.

Palócországról sokaknak Nógrád megye kulturális kincsei jutnak csupán eszébe, pedig a palócok lakta vidék ennél jóval tágasabb földrajzi területet ölel fel: a Cserháttól a Mátrán keresztül a Bükkig, nem is beszélve a szlovákiai terület Ipolyon túli vidékéről. Ezt a közös, határokon is átnyúló értéket hivatott megőrizni a 2005 óta működő Palóc Út Egyesület.

A Palóc Út a csodák mentén

A Palóc Út alapjaiban különbözik a megszokott egyirányú vagy körtúraútvonalaktól: több különálló tematikus útvonalat foglal magába. Végigjárhatják a kirándulók többek között a Palóc Galériák útját, de akár Madách vagy Mikszáth nyomába is eredhetnek, sőt felejthetetlen vártúrákon is részt vehetnek a vidékre érkezők.

Nem kell aggódni azoknak, akik javarészt kettesben utaznak: a turisztikai csomagok között számos két főre és két éjszakára vonatkozik, a szállást és a programokat magukban foglalva, de természetesen csoportoknak szóló ajánlatok is léteznek. A 34-féle csomagajánlat a Palóc Út oldalán is megtalálható.

A Palóc Út Kulturális Turisztikai Klaszter Egyesülethez, illetve a Palócföld - Hont - Podpol'anie összefogáshoz csatlakozott magyar és szlovák falvak az elmúlt években számos fejlesztéssel gazdagabbak lettek, több helyen jelenleg is tartanak az újítási munkálatok.

Recsk és Mátraderecske alkotóközösségei

A Palóc Galériák útvonal gyöngyszeme Recsk, amelyet az ország egyik legrégebbi tájháza tesz igazán értékessé: az 1910-ben épült lakóházat eredeti fényében igyekeztek megőrizni, és 1965 óta működik tájházként. A látogatók a Csillagvirág Népművészeti Egyesület jóvoltából megismerkedhetnek a recski hímzéskultúrával.

Az egyesület elismert alkotói nagy reményekkel néznek a jövő generációjára is, ami nem meglepő: egy-egy nyári kézműves tábor erejéig szívvel-lélekkel kalauzolják el a gyermekeket ebbe a varázslatos világba, sikerüket pedig mi sem mutathatná jobban, mint az, hogy a kezeik közül kikerülő fiatal tehetségek több fontos díjat elnyertek már.

A Mátraderecskei Palóc Tájház, illetve a Népművészeti Galéria a recskihez hasonló csodákat őriz: a hímzés, szövés, fafaragás, bútorfestés iparművészeti remekei egy szempillantás alatt magukkal ragadják a látogatókat.

A faluban nemcsak a tárgyi emlékek őrzik élénken a palócság hagyományait. Az élettől kicsattanó, huncut asszonyokból verbuválódott Mátraderecskei Nyugdíjas Kórus puszta jelenlétével is mosolyt csal hallgatósága arcára. Természetesen Mátraderecskén sem mindenkit áldott meg az élet ilyen vehemens temperamentummal, ami nem is hátrány az aprólékos munkáknál: Veres László és Borsos Mátyás fafaragó mesterek szerény személyisége és finom mozdulatai ugyancsak elbűvölőek.

Halkan, nyugodtan mesélik el, hogy a mesterséget saját erőből tanulták meg, és munkájukkal a hagyományos motívumvilágot őrzik, amelyről előszeretettel osztanak meg érdekességeket.

Itt készülnek a hevesi szőttesek

Palócországban a szövés és a hímzés jelentős múltra tekint vissza. Annak idején a kenderfeldolgozástól kezdve az utolsó simításokig minden textíliát helyben tudtak készíteni. Bár a szövés meglehetősen nehéz fizikai munka, a szövőasszonyok ma is hivatásuknak élnek, naponta néhány órában több idős hölgy is bedolgozik a több mint száz főt foglalkoztató Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetbe. 

A mátraderecskeiek és a recskiek méltán lehetnek büszkék szőtteseikre és hímzéseikre, amelyet egyébként nyaranta egy fesztivállal ünnepelnek meg: a Palóc Párnafesztiválban a főszerepet a menyasszonyok stafírungjának legfontosabb eleme, a hímezett párna kapja.

A palóc falvakban átértékelődik a ruha fogalma: a hagyományosan szőtt és hímzett darabokban óriási munka van, mely minden tiszteletet megérdemel. Megismerve a feladat nehézségét, majd végigmustrálva a gyönyörű, kézzel készített kínálatot, egyre lehetetlenebbé válik az elképzelés, hogy pénzzel egyáltalán kifejezhető a munka értéke. Egy biztos: ezzel az élménnyel a birtokunkban eszünkbe sem jut rohanni a plázába a fast fashion göncökért.

Ahogy Palócország, úgy az összefogás is átnyúlik a szlovák-magyar határon, az Ipolyon túli vidékre, ahol mindenütt barátsággal fogadnak a helyiek. Szlovákiában éppúgy felöltik a népviseletet az ünnepnapokra, mint a magyar szomszédok, és a népzene dallamai is összecsengenek, a közösen dúdolt dalokban feloldódik minden különbözőség.

Madách nyomában Alsósztregován

A szlovákiai Alsósztregova az irodalomtanulmányokból sokaknak ismerős lehet: a községben található Madách-kastély Madách Imre szülő- és lakóhelye volt. Az építmény ma két kiállításnak is helyet ad: az első részben a Madách Károly leírásai alapján berendezett lakóház járható végig, míg a másodikban egy rendhagyó, felejthetetlen kiállítás várja a látogatókat az író fő művéről, Az ember tragédiájáról.

A színről színre felépített, interaktív, látványos elemekkel színesített múzeumot végigjárva garantáltan minden tinédzsert lebilincsel majd a mű. A kastély kertje egyébként a projektben jelenleg átalakítás alatt áll, míg a pincében egy apró színpadot építettek fel.

Hrušov, a mesebeli szlovák falucska

Hrušov a Honti Parádé ideje alatt telik meg igazán élettel, ilyenkor a 830 fős település egy hétvégére akár 15 ezer főssé is duzzadhat. A faluban egymást érik a látnivalók, amit Pavel Bendík polgármester aktív tevékenységének és patriotizmusának is köszönhet a település: a hatalmas munkának és a lakosság összefogásának köszönhetően a tájház mellett így mára látogatható többek között egy bontásra ítélt, majd megmentett kovácsműhely, egy hagyományos pálinkafőzde-kiállítás, de tűzoltóház, traktormúzeum és körteház is.

A község nevét egyébként a körte szóból is eredeztetik, így nem meglepő, ha a motívum mindenütt, még a falu címerében is feltűnik. De az isteni ágyas körtepálinka is kihagyhatatlan az ideérkezők számára. Hogy hogy kerül a körte a keskeny szájú üvegekbe? A helyiek a világ legnagyobb természetességével árulják el a titkot: az ágyas körte valójában nem bűvésztrükk útján terem az üvegben, hanem eleve benne nő meg, miután a palackot gondosan a fa még apró gyümölcseire erősítették.

Isteni vanyarci haluska

Aki járt már a Cserhát lankái között fekvő Vanyarc községben, annak valószínűleg a haluska név sem egészen ismeretlen, a két különösen csengő név már jó ideje összefonódott. A haluska gyakorlatilag a sztrapacska Palócföldön, amelyet tojás nélkül, krumpliból és lisztből készítenek el, és hagyományosan lopatkáról, deszkáról, kanállal szaggattak a sós vízbe, majd juhtúróval, szalonnapörccel és zsírral locsolták meg. Mikszáth Kálmán kedvelt étele köré épül Vanyarc legjelentősebb eseménye, az évente megtartott Haluskafesztivál. Az ételt számtalan módon megkóstolhatják olyankor a faluba érkezők: isteni az édes és savanyú káposztás változat is.

A fesztivál szíve-lelke Nedeliczky Pálné Mari néni, aki egymaga az élő hagyomány, és életvidám meséivel, őszinte csipkelődéseivel képtelenség betelni. Az asszony máig mindennap népviseletben jár, a haluskát pedig hagyományosan, lopatkával szaggatja.

A haluska után Vanyarcon desszertként gyakran herőkét, azaz csörögefánkot kínálnak. Ha már gasztronómia, azt el kell még árulni, hogy a tócsnit Palócföldön macoknak nevezik, és ha lehetőség adódik, a vékony, ropogós lapokban kínált, édeskés molnárkalácsba is érdemes belekóstolni.

Vanyarcon valószínűleg egy percig nem unatkozhatnak a túrázók: a Tájház, Alkotóház és a Viselettörténeti Babamúzeum kiállításán nyomon követhetők a palóc viselet változásai, de kihagyhatatlan program Budai László méhész Ősmaradvány- és Kőzetkiállítása is, ahol több különleges kövület és ásvány mellett egy Európa-szerte egyedülálló méretű és elágazású megkövült fa is megtekinthető. 

A Vanyarcra utazók emellett Hodnik Boglárka tojáspatkoló művész bemutatóját is elcsíphetik. A munka teljes odaadást és összpontosítást igényel, a tojásokból egy valóságos spirituális út során lesz műalkotás. De a szeretni való emberekben és történetekben bővelkedő Rozmarín Hagyományőrző Együttes remek produkcióit is érdemes megtekinteni.

Itt ráadásul lehetetlen megállnia annak, akit magával ragadott ez a csodálatos világ: Terényben a Hunnia Csipkemúzeum magyaros motívumvilágot őrző, egykor az arany árával vetekedő csipkecsodái várnak, Rimócon a Főkötőmúzeum, a gasztroturisták pedig akár a Kazári Laskafesztivált is megcélozhatják.

Mobilapp Palócföldön

A palócföldi projekt egyik izgalmas újdonsága egy már működő mobilalkalmazás, amelynek segítségével bárki számára elérhetővé válnak az útvonalak és a programok. Az ingyenes GUIDE@HAND applikáció GPS segítségével, offline elérhető térképen vezet végig, a hangos narráció lehetővé teszi, hogy a nyitvatartási időkön túl és idegenvezető nélkül is minden látnivalót és érdekességet megismerhessenek a túrázók.

Az alkalmazás olyan extrákat is tartalmaz, mint a panorámaséták, a közösségi oldalra posztolható fotózás, a legközelebbi szolgáltatók, vendéglátóhelyek listázása, és a jelenleg még próbaverzióban futó QR-kódos pontgyűjtő alkalmazás, amely egy kis játékot csempészhet a kirándulásba.

(Képek: Tamás Katalin)

• palóc
• hazai kirándulóhely
• pihenés itthon
• észak-magyarország
• túra
• palócföld
• Utazás