Ősi építmény bukkant elő a sár alól: újabb rejtély Peruban

A perui Cahuachi-sivatag az egykori Nazca-civilizáció számos emlékét magában rejti. A titokzatos civilizáció az i. e. 1. század és az i. sz. 5. század között élte fénykorát Cahuachi környékén, majd az inka birodalom felemelkedésével lassan háttérbe szorult.

A terület a ma hatalmas rajzairól is ismert Nazca-kultúra egykori fővárosának is tekinthető, a helyiek Cahuachi földből formázott tereit, templomait és piramisait magából a sivatagból alakították ki, ezek ráadásul a ritkán előforduló esőzéseknek köszönhetően nagyon jó állapotban maradtak fönn.

A környéket egyedülálló és varázslatos történelmi emlékei miatt minden évben turisták tízezrei látogatják, ráadásul újabb és újabb rejtélyes építmények kerülnek felszínre, még misztikusabb úti céllá téve Dél-Amerika ezen területét.

Mielőtt elhagyták, a homok alá rejtették épületeiket

Cahuachinak hajdanán kiemelten fontos szerep jutott a különböző ünnepek és szertartások alkalmával, és, bár kevesen lakták, a zarándoklatok során rengetegen érkeztek, hogy részt vegyenek a helyi papok gyakran emberáldozatot követelő ceremóniáin. Sajnálatos módon a 3. században két természeti katasztrófa - egy óriási árvíz és egy elsöprő erejű földrengés - következtében a főváros, Cahuachi elnéptelenedett, és elvesztette szent jellegét.

A nazcák azonban, mielőtt elhagyták a területet, minden fontosabb épületet és alakzatot a sivatag homokja alá rejtettek. Giuseppe Orefici, a területen dolgozó egyik régész ismertető munkája szerint Cahuachi közel 40 dombja rejt valamilyen fontos építészeti maradványt, melyek közül a Nagy Piramisnak nevezett, gigantikus, aszimmetrikus építményt már kiásták és restaurálták is.

Hatalmas vályogpiramis került elő a sár alól

Egy teraszos templom és egy kisebb piramis feltárásán folyamatosan dolgoznak a szakemberek, valamint a közelmúltban egy modern távérzékelési technikának köszönhetően egy újabb vályogpiramist fedeztek fel az itt tevékenykedő régészek. A kutatók éppen a világ legnagyobb sárvárosát keresték a Nazca-folyóhoz közeli területeken, mikor a Quickbird elnevezésű műhold felvételei alapján a kő- és sárréteg alatt megtalálták a legújabb, 90x100 méteres alappal és négy terasszal rendelkező csonka piramist.

A műhold segítségével a régészeknek sikerült nagyfelbontású, infravörös képeket készíteniük, melyek optimalizálása után egy jól kivehető, hatalmas épület képe tárult eléjük. A korábban ismeretlen vályogpiramist ma homok, fű és növények borítják, és körülbelül egy mérföldre található Cahuachi központi régészeti területétől.

Úgy tartják, ez az épület is része lehet a világ legnagyobb sárvárosaként emlegetett, régóta kutatott komplexumnak, Andrea Drusini, a Padova Egyetem antropológusa szerint pedig az új régészeti lelet a Nagy Piramis különböző termeihez hasonlóan - ahol majdnem 20 levágott fejű emberáldozatot találtak - szintén emberi maradványokat rejt.

Ahhoz, hogy a turisták belülről is megcsodálhassák a piramist, még idő kell, kívülről azonban egyes részleteit már most láthatják, sőt, a régészek azt tervezik, hogy a 3D technológia segítségével virtuálisan is életre keltik a romvárost.

Képek: en.wikipedia.org Cahuachi szócikk.

Szerinted mért temették a homokba épületeiket a nazcák, mielőtt elhagyták azokat?

• különleges épület
• mexikó
• világjáró
• lelet
• Utazás