Nagyon káros a környezetnek, mégis naponta százezrek megteszik – Hogyan lehet fenntarthatóbb a turizmus?

A tíz legszennyezőbb iparág között szerepel a szállítás és ezzel együtt az utazás is, de a listán szerepel a divatipar, az élelmiszerpiac és az energiaipar is. Néhány személyes döntéssel is a jó oldalt lehet szolgálni, hogyha átgondoltan, tudatosan választ valaki az utazási opciók közül. 

A repülőgép-társaságok megfizethető, fapados járataival naponta körülbelül 100 000 gép száll fel és le a világ minden táján, tehát nagyjából naponta hatmillió ember repül valahová. A repülős utazás ilyen mértékű növekedése nagyon megterhelő a bolygónak. 

Hogyan lehet fenntarthatóbb az utazás? 

Egyre inkább megszokott, hogy mindenki rohan, autóba huppan vagy átrepül néhány óra alatt Európa másik felére. Ez néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. A turizmus a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 5 százalékához járul hozzá, ennek 90 százalékát a közlekedés teszi ki. Évente több mint 1,4 milliárd turista érkezik a hőn áhított nyaralás helyszínére. Ez 45 érkező minden egyes másodpercben. Felfoghatatlan ez a szám, és ennek az ökológiai hatása hasonlóképpen sokkoló. Míg az ötvenes években a turisták száma nagyjából 25 millió körül alakult, addigra a 2010-es évektől ez a szám már több mint a háromszorosa volt. 

A turizmus negatív környezeti hatásai azonban nem kizárólagosan abból eredeztethetőek, hogy boldog-boldogtalan repülővel utazik. A helyi természeti erőforrások kimerülése, a szennyezés és a hulladéktermelés problémái szintén aggasztóak. Mindenkinek van olyan tapasztalata, hogy egy turisztikailag felkapottabb helyen lépni nem tud az eldobált műanyagoktól.

Ugyanez a kérdés felmerülhet a szuvenírboltok kapcsán is, ahol sokszor kacatokat fogyasztanak a turisták, amik később nagy valószínűséggel a szemétben végzik, és a legtöbb esetben más országokból odaszállított műanyag termékekről van szó, nem pedig helyi kézműves csodákról. Az idegenforgalom a túlzott fogyasztás révén gyakran nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra, ráadásul olyan helyeken, ahol az erőforrások már amúgy is szűkösek.

Elrettentő példák és követendő tendenciák 

A természetet és az ott élő fajokat veszélyeztető beruházások vagy olyan turisztikai attrakciók, amelyek nem az élőhely biztonságos bemutatását propagálják, hihetetlen mértékű pusztítást képesek véghez vinni. A Fülöp-szigeteknek le kellett zárnia Boracay szigetét, mivel a növekvő látogatottság olyan mennyiségű szemetet hozott, amivel nem tudtak mit kezdeni. Hasonló tendencia figyelhető meg Thaiföldön a Maya Bay érintetlen korallzátonyainál. A becslések szerint a hajók okozta szennyezés mellett a vízbe kerülő szemét és a naptej is hozzájárult a problémához, és végül a korallzátonyok több mint 80%-át elpusztította. 

Lehet-e megoldás ezekre a komplex és egymást generáló problémákra az, ha az ember tudatosabban választja meg a szolgáltatókat, és az utazások során is a fenntarthatóságra törekszik? Mennyit számít az ilyen formában mikrováltozásként értékelhető magatartás, vagy csak a nagy beruházók és cégek arculatváltása tudná megfékezni ezt a mértékű szennyezést? 

A környezetvédelem szinte minden szegmensében felmerül ez a probléma. Számít-e, ha nem eszik valaki húst vagy elegendő-e, ha a családban nem fogyasztotok műanyagot, és mennyit ér a megfontolt vásárlás az ételpazarlással szemben. Általános válaszként el lehet mondani, hogy többet ér, ha sok ember tökéletlenül, de cselekszik, mint ha kevesen tökéletesen. Az utazás során is rengeteg téren lehet környezettudatos döntést hozni. A légitársaságok között böngészve általában a döntő faktor az idő és a pénz lesz. Ezektől elvonatkoztatva a környezeti hatás sokkal fontosabb tényező kellene hogy legyen. Egyrészt a vásárlói döntéssel lehet nyomást gyakorolni a cégekre, főleg, ha tömegesen választják a fenntartható opciót a szennyezővel szemben. 

A bioüzemanyagok, az alternatív repülési útvonalak és az újabb, környezetbarát repülőgép-technológia a repülést környezetkímélőbbé tehetik. 2018-ban a United Airlines az egyik első olyan légitársaság lett, amely bejelentette, hogy 2050-re 50%-kal kívánja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A szén-dioxid-semleges bioüzemanyaggal működtetett repülők, amelyek becslések szerint 40 tonna szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg a túlfűtött bolygónak. Az ilyen kirívóan pozitív példák a többi légitársaságot is ösztönözték, hogy igyekezzenek, legalább minimálisan kezdeni valamit azzal a nyilvánvaló felelősséggel, amely terheli őket a környezetszennyezést illetően. 

Mi a különbség tömegturizmus és ökoturizmus között?

A tömegturizmus általában rövidebb ideig tartó, sok programmal kecsegtető utazást kínál, ahol rengeteg látványosság turisták ezreit vonzza. Ezzel szemben az ökoturizmus hosszabb idejű látogatást foglal magában, ahol a helyi kultúra és természet tiszteletére hívják fel a figyelmet, kevesebb program érhető el, és inkább kisebb csoportoknak ideális az ott-tartózkodás.

Sokszor vannak alternatív megoldások is, amelyek színesítik az ökoturizmus palettáját. Erre lehet példa a Dániában megvalósított turistakajakozás. Itt ingyenesen lehet igénybe venni a szolgáltatást, ha cserébe az evezés közben néhány szemetet is kihalásznak a folyóból. Hasonló analógia szerint az erdők és tengerek tisztítása is fókuszba került a szemétgyűjtő idegenvezetésekkel, búvárkodással és túrákkal. A fenntartható szállások is egyre népszerűbbek, ahol az építőanyagokban és az energiafogyasztásban is a lehető legzöldebb megjelenésre törekszenek. 

Így tehetsz te is a környezetszennyezés ellen turistaként

A társadalmi nyomás és a közösségi médiában napról napra szembejövő képek áradatában, ahol jobbnál jobb nyaralások sorakoznak, nehéz tudatosnak maradni. Elválasztani a valóságot a látszattól. Valóban a saját vágyakról szól-e egy-egy utazás, vagy inkább a FOMO miatt böngészed a fapados járatok kínálatait. Kérdéses, hogy tényleg megéri-e két napra elugrani Rómába, majd ez alatt a karcsú idő alatt végigrohanni a történelmi várost a gigantikus turistatömegben. 

A fapados járatok árai nagyon vonzóak és sokszor távoli városokba is eljuthatsz néhány óra alatt. Érthető, ha szeretnénk megismerni a világot és szórakozni, de vannak erre más lehetőségek is, amelyekkel jobban óvjuk azt, amit szeretnénk felfedezni. Rengeteg nemzetközi busz- és vonatjárat elérhető, amelyek gyönyörű városokba visznek. A közösségi autózás is remek alternatíva lehet, akár sofőrként vagy utasként veszel részt benne.

Figyelj oda, hogy ne fogyassz feleslegesen, gyűjtsd a hulladékodat szelektíven, és vigyázz a környező természetre úgy, mintha a saját kerted lenne. Tengerparti nyaraláskor válassz biológiailag lebomló naptejet, ne dobálj a vízbe semmilyen hulladékot, sőt, ha látsz egy palackot sodródni, nyugodtan dobd ki más helyett is. Környező országokban a nemzeti parkok és az erdei séták szabályozása is követendő példa. Sajnos Magyarországon is nagyon sok erdőben lehet látni szemetet a kirándulók után és az illegális szemétlerakás is gyakori probléma. Ezek ellen tehetsz te magad is, és a jó példád is hatással lehet más látogatókra. 

Ha érdekel a fenntarthatóság, és szeretnéd megismerni azokat a városokat, ahol már évtizedek óta dolgoznak azon, hogy minél fenntarthatóbban éljenek, akkor olvasd el a témában írt korábbi cikkünket is a zöld városokról. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• ökológiai lábnyom
• ökoszisztéma
• környezetvédelem
• fapados légitársaság
• légszennyezés
• fenntartható
• fenntarthatóság
• turizmus
• Utazás