4 bűbájos, alig ismert falu itthon

Bár nem könnyű rájuk lelni, országunk számtalan szebbnél szebb, gyöngyszem falvat rejt határai között, melyek felfedezésére érdemes rászánni legalább egy napot. Különösen akkor, ha a nagyvárosi forgatagból csendesebb, nyugodtabb, érték- és hagyományőrző világokba vágysz. Tégy egy próbát a következő négy bájos településsel.

A halhatatlan falu: Átány

A kedves kis Heves megyei falunak már neve is halhatatlanságot jelent: Athan, ahogy első ismert alakjában fennmaradt, az ezt jelentő latin szó, az athanas rövid alakja.

A falu népi építészete, annak jól megmaradt emlékei és az azokat jellemző, sőt, azokat a mai napig belakó szokások, amellett, hogy garanciát adnak a hagyományok fennmaradására, jelentős értéket is képviselnek.

A kötelező és folytonos siratás sajátos halottbúcsúztató szokása például a Tiszán innen alig néhány helyen ismert Átányon kívül.

A jobbágyfalu népét a betelepülő kisnemesek emelték tekintélyes református közösséggé. Döbrentei Gábornak, a reformkor és a nyelvújítás irodalomszervezőjének is itt volt birtoka, Átány elmondhatja tehát, hogy ő adta a Tudományos Akadémia első elnökét.

A faluban még ma is lakottan állnak a hagyományos vályog-, nádfedeles házak. Az egyik legszebb ezek közül tájházzá lett. Az utolsó tulajdonosa nevét viselő Kakasház igazi kis népművészeti múzeum.

Két világ között: Dormánd

A Heves megye Füzesabonyhoz közeli részén fekvő Dormánd két világ határán helyezkedik el, mind földrajzi, mind szellemi értelemben. A kis falu közelében halad ugyanis az M3-as autópálya, melynek révén könnyen megközelíthető, ugyanakkor megmaradt hagyományos, békés kis szigetnek a zajos nagyvilág peremén. A falu története régi időkre nyúlik vissza, a határában bronzkori és szarmatakori sírokat is találtak, és a honfoglalás korában is lakott volt.

A középkorban felvirágzó falu a közeli Eger elestével szintén elpusztult, és századokig elfeledetten állt, azonban képes volt az újjászületésre. Látnivalója épp ez, az újjáéledés népi építészete: szépen helyreállított, kontytetős alföldi parasztházak sorakoznak főutcájában.

Ezek szép nádfedeles, hagyományos épületek, ám a kontytetőt nem a nádfedél jelenti. Akkor kontyos egy tető, amikor egy magas tető a két keskenyebbik végén, a zárófalak felé is lejt. Megtévesztő egybeesés, hogy a nádat a gerincen valóban kötik, méghozzá kontyba, ugyanis fonják, csavarják, csomózzák.

A zene birodalma: Tarhos

A Békés megyei Tarhoson két dolog hagyott maradandó nyomot: a Wenckheim család és a zene. Ezt a Körösök szabályozásáig erdős-mocsaras területet a 18. század végén a Wenckheim család szerezte meg, ők építtették ide száz évvel később, 1875-ben gyönyörű kastélyukat.

Az úri lak mellé épített gazdatiszti épület és a cselédházak körül jött létre a múlt század elejére az új település. Önállóvá csak 1954-ben alakult Békés határrészeiből. Tarhoson 1946-ban alapították meg a világhírű zeneiskolát, így a kastély évekig a Kodály-módszer és a kóruskultúra országos központja volt. 1953-ban hatalmas zenepavilont építettek az akkor már zenei szakiskolának.

Bár 1954-ben megszüntették az intézményt, 1976-ban feltámadt a zene a faluban, azóta ugyanis évente itt rendezik meg az egyre ismertebb Békéstarhosi Zenei Napokat. A faluba azonban ilyenkor is érdemes ellátogatnod, a kastély és az azt körülvevő őszi természet ugyanis páratlan nyugalmat áraszt.

A Bodrogköz gyöngye: Pácin

Egy természetes vízfolyásokkal kerített homokdombon, a védett síkot átszelő Karcsa-csatorna partján áll a sokszögletű, páros-saroktornyos, várkápolnás várkastély, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pácin egyik büszkesége.

A városfallal körbevett zömök épület árnyékában elterülő község a Tisza, a Bodrog és a Latorca háromszögében a gazdag, semmitől nem veszélyeztetett földek központja, egyben a Bodrogköz gyöngye.

A híres Magócsy-kastély a falu szívében áll. Az idők során több névvel is illetett kastély az ország legrégebbi és legeredetibb, úgynevezett felvidéki reneszánsz kastélya maradt. Egyben a leghitelesebb kulturális, történelmi és építészeti emlékünk az 1500-as évek második feléből.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

• falu
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás