A magyar barlanglakásokban 400 évig éltek, még ma is van néhány lakójuk - Noszvaj különlegessége
Mutatjuk a noszvaji pocem lakásait kívülről és belülről is.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Ha barlanglakókról esik szó, a többségnek automatikusan az ősemberek jutnak eszébe, pedig jóval később is sokan laktak ilyen körülmények között.
Ma már ritkaság, hogy valaki erre az életformára kényszerüljön, de olyan tehetősek is akadnak, akik jelentős összegeket áldoznak, hogy igazi kuriózumnak számító, föld alatti luxusotthonokat építhessenek.
A magyarországi barlanglakások esetében általában a legszegényebbek költöztek az üregekbe, melyek azóta elhagyatottá váltak. A szikla időtálló jellegének köszönhetően azonban a lakások fennmaradtak. Mutatunk egy olyan helyet, ahol páratlan néprajzi kincseket láthatsz!
A noszvaji barlanglakások
Noszvaj Egertől nem messze, a Bükki Nemzeti Park szélén helyezkedik el festői környezetben, a Kánya-patak vágta völgyben. A falucska fölé magasodik a több mint hatszáz méteres Várhegy, melynek lágy, riolittufa kőzete lehetőséget biztosított a környék szegényei számára, hogy olcsón lakáshoz jussanak. A fehér sziklába vájt, mesterséges barlangok egy része ma kívülről és belülről is megtekinthető, különleges turistalátványosság.
A pocem barlanglakásai a falu délkeleti részén, a hegyoldalban találhatóak. Amikor még a környék java lakott volt, a szegények negyedeként működött.
A legrégebbi barlangokat az 1600-as években mélyítették ki, de a legtöbb a 19. századból származik. Eredetileg az üregek a kőkitermelés során jöttek létre, majd igazítottak rajtuk. Itt tárolókat láthatsz.
A falu legrosszabb időszakában a szegénység sok családot késztetett arra, hogy egy szobából és konyhából álló barlangot vájjon magának. Volt, hogy Noszvaj harmada, több mint kétszáz ember élt itt.
Itt egy falfelület és egy kéménynyílás látszik. A falakat nem csiszolták teljesen simára, mindenütt kivehetőek a szálkás vésőnyomok. A homlokzatot, a belsőket meszelték, akárcsak a parasztházak esetében.
A bútorok, mint itt az ágyak, igen egyszerűek voltak. A legtöbb használati tárgyat kőből, vesszőből, szalmából maguk a lakók készítették el.
Az üregekben helyet kapott kemence, és oszlopokkal, fallal, megemelt padlóval választották el a teret, vagy éppen a kőből faragtak párkányt, teknőt.
Az íves formák ellenére a legtöbbször nagy pontossággal dolgoztak, szabályos szögeket véstek ki. A kövek mintája egyszersmind dekoráció is.
1960-ig több generáció élt a föld alatt, míg egy kormányrendelet miatt kitelepítették őket. Utána hajléktalanok vackolták be ide magukat. Ma a Farkaskői Művésztelep és néprajzi kiállítás működik a helyen, de egy-két barlangban, mint itt, laknak is.
Az elhagyatott lakások egy részét ki kellett ásni, és meg kellett tisztítani. Ezután kerültek csak be a berendezések, melyek egy része a régi életformát bemutató rekonstrukció, míg másutt műterem, üveghuta működik.
A művészek új tereket is kialakítottak. A bal oldali beülőkben a szikla különleges akusztikáját lehet élvezni, míg jobbra a számos installáció egyike látható.
Lassítani szabad!
Lassíts le, és élvezd az apró örömteli pillanatokat! Olyan hétköznapi apróságok ezek, amelyek mellett a napi pörgésben könnyedén elmegyünk. Egy izgalmas épület, egy érdekes felhő vagy akár egy szép naplemente, mind-mind olyan apróságok, amelyek miatt érdemes egy kicsit megállni. Merülj el a pillanatban a Gösserrel!
Promóció
A képek forrása: indafoto.hu / Chromcsi, mesterfoto, Tanyasi Tahó, BendesMarcsi, Csuporka13.
Olvastad már?
OLVASD EL EZT IS!
- vidék
- falusi turizmus
Miért Legénd az egyik legszebb magyar üdülőfalu? Most meglátod
- kiállítás
- ünnep
4 magyar bánya, ahova ma már turisták járnak a munkások helyett
