Nézd meg az ország legnaposabb városát!

Szívesen kirándulnál az ország egyik napfényes városába, mely furcsa épületeiről és egyedülálló babaparkjáról is híres?

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Makóról mindenkinek a hagyma jut először eszébe, pedig a Maros menti város a szellemi élet fellegvára is volt az elmúlt másfél évszázad során, aminek számos látnivalót köszönhet, csak úgy, mint az ezredfordulónak, amikortól Makót a babafák városának is nevezik. A Pulitzer sétányon található babafák egyedülállóan különleges látványt nyújtanak, azonban nem csak ezért érdemes felkeresned a várost.

Mi köze Makónak Jeruzsálemhez?

A régió legdélebbi, ma 26 ezer lakosú városát először Ajtony, majd a Csanád nemzetség, később a névadó Makó bán birtokolta. A török hódoltság során khász birtok volt, 1719 után pedig a csanádi érsek Kárpátaljáról görög katolikus vallású ruténokat - ruszinokat - telepített ide. A közismert mondás, miszerint messze van, mint Makó Jeruzsálemtől, Makóhoz kapcsolódik ugyan, ám nem a helységhez, hanem minden bizonnyal Makó vitézhez, aki azonos lehet a 13. század elején élt névadó bánnal.

A néphit szerint a derék katona II. András magyar király keresztes seregébe állt, mely a szeldzsuk törököktől megszállt Szentföld fővárosa, Jeruzsálem felszabadítására indult.

Ám - szól a legenda - a vitéz nehezen érzékelte a távolságot, így amikor a sereg az Adria partjához ért, és megpillantotta Szkutari - ma Skodra albán város - impozáns tornyait, leborult a földre, és csókolni kezdte, mert azt hitte, a Szentföldre érkezett, és a város, amelyet lát, Jeruzsálem. A dalmát tengerpart azonban éppen olyan messze volt, mint maga Makó Jeruzsálemtől.

Egy igazi reformkori város

A város lakosainak jólétét a 18. század végén kezdődő és a reformkor idején felvirágzó hagymatermesztés és -kereskedelem biztosította. A 19. század végére Makó lakosságszámban megközelítette Pécset, Kolozsvárt, Brassót, Miskolcot. A trianoni béke azonban elvágta természetes hátországától, és a fejlődés megtorpant.

Makó épületei és a hozzá kötődő személyek fémjelzik a város dicső szellemi múltját. A főtér a Szeged, Hódmezővásárhely, Arad felől érkező utak találkozási pontja körül alakult ki.

A Világörökség magyar helyszínei

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az író Féja Géza szerint olyan szép, széles ömlésű, mintha nagy tó volna. A város jeles épületeinek többsége ezen a környéken nem túl hosszú sétával elérhető.

A babák tisztelete
Az ezredfordulón több mint kétszáz fával a makóiak létrehozták az országos hírnévre szert tett, úgynevezett Babaparkot. Azóta a helyiek - hagyományt teremtve - gyermekül születésekor egy-egy új fát ültetnek el itt - ezek a babafák.

Makó nevezetes épületei

A városháza jellegzetes klasszicista épülete a Széchenyi téren 1950-ig megyeháza volt. A szép palota nagytermében Latabár Endre, Egressy Gábor és Blaha Lujza is fellépett. A romantikus-eklektikus Korona Szálló vendéglőjét egykor a Steingassner család bérelte, kiknek leszármazottja volt a neves író, Tömörkény István, aki a városban töltötte gyermekéveit.

A híres-neves makóiak
A város leghíresebb szülöttei közé tartozik Pulitzer József újságíró, akiről az újságírók Nobel-díjának tekinthető Pulitzer-díjat elnevezték. A New York-i Szabadság-szobor talapzatának felállításához is ő indította az adománygyűjtő kampányt, később tekintélyes sajtócézár lett belőle. Galamb József autókonstruktőr is Amerikában futott be nagy karriert: a Ford-autógyárban ő tervezte meg a híres T-modellt. Itt született, és itt is nyugszik Erdei Ferenc író, politikus, valamint a városban vetette papírra első verseit az 1920-22 között itt diákoskodó József Attila is, aki Maros menti Konstantinápolynak nevezte Makót.

A József Attila Múzeum őrzi névadója korai kéziratait, egy másik kiállítás pedig a város és a hagymatermesztés történetét mutatja be, udvarán kis skanzen található. Az Espersit-ház a múlt századelő ügyvéd-politikus-mecénás lapszerkesztőjének a lakóháza volt.

A benne működő irodalmi múzeum József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését mutatja be. Mindemellett a fennmaradt források szerint a város romantikus stílusú zsinagógájában, pontosabban a mai épület elődjében hangzott el az első magyar nyelvet is használó zsidó istentisztelet.

Utazás a hagyma körül

A hagyma hazai pályafutása állítólag Mátyás udvarában kezdődött: az uralkodó a hagyma minden fajtáját nagyon kedvelte. Makóra először Németalföldről hoztak a növényből. Az 1821-es marosi árvíz kipusztította a szőlőket, ekkor Szirbik Miklós lelkész-tanár ösztönzésére nem újabb szőlőtőkéket, hanem hagymát telepítettek ide.

Lassan rájöttek, hogy a legintenzívebben így lehet kihasználni a kis területet, ráadásul a hagymatermesztéshez minden adottság rendelkezésre állt. Ebből meggazdagodván, a hagyma a város szimbóluma lett, és ez a közelmúlt építészetén is tetten érhető. A főtér északi részén található csipkeházak homlokzatának egyikén látható Végvári Gyula egyedi kompozíciója, melyet a helyiek Hagyma úrként emlegetnek. Még markánsabban jelenik meg a hagyma a Makovecz Imre tervezte szecessziós közösségi házon, mely hagymaformájának köszönhetően stílszerűen a Hagymaház nevet viseli - ez a város központja, egyben színháza is.

Szintén nem érdemes szó nélkül elmenned a napórahagyma mellett sem, mely valójában Sütő Ferenc Hagyma és ember című alkotása. A hagymát kibontva ábrázoló szobor napóraként működik.

Kép: hu.wikipedia.org.

OLVASD EL EZT IS!

lovak pata
  • magyar csodák
  • történelmi látnivalók

3 nemzeti kincs, amilyet nem láthatsz máshol

bivalyok
  • magyar csodák
  • különleges épület

3 elbűvölő hungarikum, amit látnod kell

Ezt is szeretjük