Hátborzongató morajlás hallatszott a magyar hegynél - Van esély, hogy kitörjön a vulkán?

A Szent György-hegy története négymillió évre nyúlik vissza, alapkövei még a Pannon-tengerből származnak. A felszíni bazaltréteg ezt követően heves vulkánkitörések következtében rakódott rá. Ennek a kemény felületnek köszönheti, hogy az erózió nem hatott rá. Az aggodalmak ellenére a kutatók egyöntetűen állítják, a helyen több millió éve semmiféle aktivitásra utaló jel nem volt.

Szintén vulkáni tevékenységnek köszönheti különleges formáját a Somló-hegy. A hegy jellegzetes bazalttufás felszínét a kitörés közben kiszóródott hamu, törmelék és láva adja, az aktivitás leglátványosabb emléke a Somlói-sziklakonyha. Mára a bazaltos talaj a borászatban hoz hasznot a helyieknek: egyes szőlőfajtáknak ugyanis kimondottan előnyös ez, sokan pedig a somlói borok ásványos ízét is ennek tulajdonítják.

Az egykor a Dunazug-hegység tagjaként ismert Visegrádi-hegységet mára az Északi-középhegységhez sorolják, ami nem véletlen: az üledékes kőzetű hegységek között ez az egyetlen vulkáni vonulat. Az andezites hegység párja a Duna másik oldalán található Börzsöny.

Az Északi-középhegységet tehát nagyrészt vulkáni eredetű, de a Balaton-felvidékinél világosabb, andezites kőzetű hegységek alkotják. Ilyen a képen látható Cserhát is, ahol szintén nem kell tartani az újabb kitörésektől. A vulkán ugyanis évmilliókkal ezelőtt elcsendesedett.

A középhegységek közül a képen szereplő Mátra andezitfelszíne is heves vulkáni kitöréseire utal, ahogy a Zempléni-hegység is így jött létre annak idején. A hegyek napsütötte lankáin ma szintén kiváló borokat termelnek.

A Kárpát-medence egy hegységénél mégsem tudják egyértelműen kizárni a kutatók a kitörés lehetőségét. A környék legfiatalabb vulkánjának számító, erdélyi Csomád-hegység alatt ugyanis még ma is található olvadt magma. A szakma ugyanakkor azt is leszögezi, hogy a tűzhányó ébredésére jelenleg semmiféle jel nem utal, aggodalomra tehát semmi ok.