Félelmetes, óriási lyukak a földben: képeken a világ legnagyobb bányái
A külszíni fejtés brutális nyomokat hagy.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az építkezésekhez, eszközök gyártásához az emberiségnek nagy mennyiségű nyersanyagra van szüksége, melynek egy részét a föld gyomrából bányásszuk.
A szilárd ásványi nyersanyagok kinyerése gyakran úgy zajlik, hogy az értékes anyagok felett lévő fedőkőzetek rétegeit távolítják el a bányászok. Az ilyen külszíni fejtés során monumentális bányaudvarok keletkeznek, illetve ezzel együtt jókora természeti kár is.
A legmélyebb bányák
Mutatunk tíz olyan helyet, ahol a külszíni fejtés hatalmas, félelmetes sebeket ejtett a föld felszínén, így az ma már nemcsak bánya, de részben turistalátványosság is.
A Bingham Canyon óriási rézbányája az Egyesült Államokban, Salt Lake City mellett terül el. Ez talán a világ legnagyobb ember alkotta gödre, melyben 2013-ban két földcsuszamlás is történt.
A Bingham Canyon bányaudvaráról úgy tartják, hogy több rezet termeltek ki innen, mint a világ bármely másik bányájából. A bányaudvar több mint 970 méter mély, illetve 4 kilométer széles, összesen 770 hektárt foglal el.
Az indonéziai Grasberg bánya a világ legnagyobb arany- és második legnagyobb rézkitermelője. A több mint 600 méter mély bányaudvar 4800-4200 méteres tengerszint feletti magasságon helyezkedik el, és mintegy húszezer embernek ad munkát.
Az Udacsnaja, azaz Szerencsés bánya Szibéria egy másik hatalmas gyémántlelőhelye. 600 métert meghaladó mélységével a világ legmélyebb bányái között a harmadik helyre sorolják. Évi 10,4 millió karátnni gyémánt kerül itt elő a föld alól.
A Mirny bánya Oroszországban, Szibériában található. 525 méteres mélységével a világon a negyedik, mellé 1200 méter széles. A bányában 1957-2001 között termeltek ki a csillámperoditból gyémántot, ám ma már csak néhány föld alatti járat működik.
Peruban az Antamina bánya üregéből rezet, cinket és ezüstöt termelnek ki. A bánya egyes járataiban több mint ezer méter mélyre is lefúrtak, ám a kőzet értékes készleteit a tervek szerint néhány éven belül sikerül kimeríteni.
A világ legnagyobb vasbányája az Egyesült Államokban található Hibbing mellett fekszik. A Hull-Rust-Mahoning bánya átlagosan 182 méter mély, illetve 5 kilométer széles. Hibbing több mint 185 házát kell odébb építeni azért, hogy a fejtés terjeszkedhessen.
Üzbegisztán sivatagában a Muruntau a világ egyik legnagyobb aranyat kitermelő bányaudvara, mely 2,5-3,5 kilométer széles, és már 560 méternél is mélyebben járnak. Nemcsak arany, de arzén és türkiz is előfordul a kőzetek kincsei között.
A Dél-Afrikában található Kimberly Hole egykori bányáját a világ legmélyebb és legnagyobb kézzel kifejtett üregeként tartják számon. A 240 méter mély, 1100 méter széles bánya évi 2,7 tonna gyémántot adott. Ma egy negyven méter mély tó található benne.
Németországban Vesztfália lignitkincsét a Tagebau Garzweiler 66 négyzetkilométeren termeli ki, így az egyik legnagyobb kiterjedésű külszíni fejtő.
A Rock of Ages gránitbányája ma igazi turistalátványosság az egyesült államokbeli Vermontban. A 180 méteres gödör egy részét tejszerű, zöldes víz borítja. A munkálatok gépesítésének köszönhetően ma csak hét ember munkájára van itt szükség.
