Nem photoshop, tényleg létezik ilyen szőlőültetvény: Lanzarote kráterei az isteni borok bölcsői
Elképesztő látványt nyújtanak a sziget szőlői.

lanzarote
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A Kanári-szigetek legészakibb és legkeletibb tagját, Lanzarotét a száz vulkán szigetének is szokták nevezni, nem véletlenül, ugyanis több száz kisebb-nagyobb vulkán tarkítja. A 18. században a kitörések lávával borították a felszínét, egészen űrbéli tájat hozva létre.

A sziget éppen ezért nem a dús és buja növényzetéről híres, viszont kifejezetten finom szőlő terem a vulkanikus talajon, amelyből minőségi borok készülnek. A szőlőültetvények azonban teljesen máshogy festenek, mint mondjuk Magyarországon, felülnézetből már-már szürreális látványt nyújtanak.  

Különös mintázatú ültetvények

Lanzarotén a borkészítésnek nagy, évszázados hagyományai vannak annak ellenére, hogy a körülmények közel sem tekinthetők ideálisnak. A kevés csapadék és a száraz, vulkáni föld mellett a gyakran különösen erős szél is kihívást jelenthetne, de a helyi gazdák némi leleményességgel megtalálták a módját, hogy túljárjanak az időjárás eszén. 

A talajba kráterszerű mélyedéseket ásnak, amelyekbe egy-egy növényt ültetnek. A gödrök felét kavicsokkal rakják ki, ami a szél ellen védi a szőlőt. A kavicsfal magassága lényeges: elegendő védelmet kell nyújtania, ugyanakkor nem árnyékolhatja be a fejlődő növényt, amelynek napfényre is szüksége van. Így alakul ki a madártávlatból különös látványt nyújtó mintázat, a körökkel és benne zöld foltokkal tarkított fekete föld. Bármennyire is furcsa, a melegebb vulkáni talaj jót tesz a szőlőnek, a lyukban összegyűlő pára valamelyest biztosítja a nedvességet is.

Ízletes kézműves borok

Az ültetvényeket napjainkban is nagyjából gépek nélkül művelik. A leggyakoribb, ízletes szőlőfajta a malvázia, ami remekül alkalmazkodott a hely sajátosságaihoz, és nagyszerű fehérborokat készítenek belőle. Régebben az édes, testes italokat részesítették előnyben, ma már a globális trendeknek megfelelően inkább a szárazak dominálnak. A turisták úton-útfélen kóstolgathatnak is. 

A Kanári-szigetek több tagján foglalkoznak bortermeléssel, Tenerifén különösen sokat állítanak elő. A szigeteken összesen körülbelül 100 szőlőfajtát találni.

Lanzarote szigetét az UNESCO 1993-ban bioszféra-rezervátumnak nyilvánította. A sziget domborzata izgalmas, változatos, ez főként a vulkánkitöréseknek köszönhető. Az utolsó ilyen esemény a 19. század első felében történt itt. A 18. században Lanzarote még virágzó mezőgazdasággal bírt, a sorozatos és heves kitörések viszont hamuval és lávával borították a nagyját, így aztán a gazdáknak át kellett gondolniuk, hogy mit és hogyan termeszthetnek a megváltozott körülmények között.

A cikk az ajánló után folytatódik

Hamar rájöttek, hogy a talaj gyorsan beszívja, és tovább meg is tartja a nedvességet, ráadásul egyfajta szigetelőként is működik, ami közel állandó hőmérsékletet biztosít a növényeknek. Lanzarote fő szőlőtermelő régiója La Geria. Az éghajlat szubtrópusi, egész évben kellemes az időjárás. A kevés mennyiségű csapadék általában télen hullik. A fő bevételi forrást a turizmus jelenti. 

A tokaji borvidék egyik legszebb helye

Hazánk egyik legnagyobb természeti kincse a Tokaj-hegyaljai borvidék, hiszen mesés tájakon készítik a világon is egyedülálló minőségű borokat. A hely légkörét átjárja a kultúra, a történelem és a gasztronómia is, nem véletlenül lett az utóbbi években a belföldi turizmus egyik legkedveltebb célpontja. A Gombos-hegyi pincesor is a világörökség része. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük