Titkokat rejtenek a magyar dombok: emberi kéz alkotta őket, de vajon miért?
Sokan természeti formáknak vélik őket, pedig emberi alkotások.

- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Détár Enikő és Rékasi Károly fia már 19 éves: Zsigmondból jóképű pasi lett
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
Magyarország bővelkedik rejtélyes régészeti leletekben, melyek eredete gyakran a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. Az ilyen ősi emlékek gazdag forrásai például a kunhalmok, melyek létezéséről sokan nem is tudnak.
A kunhalmok látszólag dombszerű képződmények, és akár a természet munkái is lehetnének. Valójában azonban emberi kéz alkotta buckákról van szó, melyek régészeti és természeti kincseket egyaránt rejtenek.
Mik azok a kunhalmok?
Külsőre a kunhalmok leginkább kisebb dombokra hasonlítanak. Általában 5-10 méter magasak, és 20-50 méteres átmerővel rendelkeznek. A földből épült kúpok vagy félgömbök közös jellemzője, hogy ősi eredetre tekintenek vissza.
Elnevezésük ellenére a kunhalmoknak kevés közük van a kunokhoz - eredetileg a Kiskunságot lakó nép munkájának tartották őket a kutatók, később azonban kiderült, hogy a dombok ezt megelőzően születtek.
Legnagyobb számban kunhalmokat ma az Alföldön láthatsz. Az eredetileg mintegy 40 ezer darab mesterséges dombból a tájegység csaknem egészén maradtak fenn példányok, melyek ma a Hortobágyon, a Nagykunságban, a Jászságban és több más területen is előfordulnak.
Mi volt a kunhalmok funkciója?
Leggyakrabban a kunhalmokat temetkezésre használták a Kárpát-medence lakói a rézkor és az államalapítás ideje között. Ezeket a szakirodalom kurgánnak nevezi, méretüket tekintve pedig a kisebb dombok közé tartoznak.
Emellett számos nagyobb lakókúp is akad köztük. Ezek a tellek, melyek legnagyobb része a bronzkorban jött létre az országban.
Valamivel kevésbé maradtak épen az őrhalmok, melyeket a lakás céljára használt dombok közé építettek láncolatokban, és valószínűleg őrtüzek égtek a tetejükön, melyek kommunikációs rendszerként szolgáltak. Kissé hasonló funkciót töltöttek be a határhalmok is, amelyek azonban jóval fiatalabbak az őrhalmoknál, ugyanis ezeket a középkorban hozták létre a megyék, települések határainak kijelölésére.
Milyen kincseket rejtenek a kunhalmok?
Régészeti szempontból számos nagyon izgalmas felfedezés bújik meg a kunhalmok földrétegeiben, különösen a lakódombokban és a sírhelyekben. Ennek ellenére sajnos a halmok mintegy 4-6%-a került csak feltárásra, így a kincseknek csak töredéke került elő.
A korai kultúrák életmódjáról az itt talált otthonok omladékai, edénymaradványok, ékszerek, tűzhelyromok mesélnek, sőt, a táplálkozási szokásokról állati csontok, magvak tanúskodnak. A temetkezésre használt dombok rengeteget elárultak a történelem tudósainak az Alföld ősi lakóiról, hiszen a halottakat számos használati tárggyal helyezték végső nyugalomra. Az itt felfedezett eszközök között lószerszámok, edények, fegyverek és vallási áldozatok is voltak.
A kunhalmok emellett löszös, jó minőségű talajukkal számos ritka növényfaj számára nyújtanak élőhelyet, hiszen jó részüket nem vonták mezőgazdasági művelés alá. Itt él például a magyar zsálya, a magyar szegfű és kunkorodó árvalányhaj, míg a védett molnárgörény, a fürjek és a mezei pacsirták is szívesen beköltöznek a puha talajba.
OLVASD EL EZT IS!
- csoda
- falusi turizmus