A különös, türkizkék tóban tilos megmártózni: Kazahsztán nem mindennapi látnivalói a mesés helyek
Kazahsztán türkizkék tavai csodás helyszínei a bolygónak.

Kaindy tó kazahsztan
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A világ tele van mesébe illő, különleges helyszínnel, amiről az ember alig hiszi el, hogy létezik. Kazahsztán nem is igazán ismert úti cél az európai turisták körében, ezért a természeti kincseit sem tartják sokan számon. Nagy kár, hiszen megannyi szépség bújik meg a közép-ázsiai országban.

Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb méretű állama, és legnagyobb tengerpart nélküli országa, Oroszország, Kína, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és a bolygó legnagyobb tava, a Kaszpi-tenger határolja. Földrajza változatos, nagyrészt sztyeppék, félsivatagok alkotják, de hozzátartozik a Kaszpi-mélyföld és délkelet-keleti irányban magashegységek tarkítják a színes képet, a Tien-san hegység és az Altáj. Leglátványosabbak mégis ragyogó színű természetes vizei.

Kazahsztán türkizkék tavai

Az ország vízrajzát ugyan nagyobbrészt a lefolyástalan, hatalmas tavak, így a Kaszpi-tenger, az Aral-tó és a Balkas-tó határozza meg, Kazahsztán vakítóan türkizkék színű tavai is elragadó látványt nyújtanak, nem véletlen, hogy aki csak meglátja őket, azt őszinte csodálattal töltik el a természeti kincsek. A Tien-san régiójában található Nagy Almati-tó, az Issyk és a Kaindy-tó is igazán különleges a térségben.

Talán mind közül a legkáprázatosabb természeti látványosság a Kaindy-tó, mely eléri akár a 30 méter mélységet is helyenként. A hegyi tó körülbelül 2000 méteres magasságban alakult ki egy földcsuszamlás eredményeként. A környékéről páratlan kilátás nyílik a környező szurdokokra.

A tóból turkesztáni luc fatörzsek emelkednek a vízfelszín fölé, ezért elsüllyedt erdőnek is nevezik. A víz színe változó, sokszor élénk kékbe hajlik, amelyet a mész és más ásványok jelenléte okoz. Az úszás és a vízi sportok tiltottak, mivel a tó jéghideg, még nyáron is csak 6 fok körüli a hőmérséklete, a fák miatt pedig veszélyes is, noha egy időben képzett búvárok látogathatták.

A cikk az ajánló után folytatódik

A Nagy Almati-tó egy tektonikus úton létrejött állóvíz a Tien-sanhoz tartozó Trans-Ili Alatau-hegységben, 2511 méter tengerszint feletti magasságban. A tópart meredek, veszélyes, mélysége 30-40 méter. Az Ile-Alatau Nemzeti Park része a hely. Különlegessége, hogy a gleccservízből álló tó színe évszaktól függően változik, míg tavasszal a hóolvadás után kevésbé erőteljes árnyalatú, szeptember-október környékén egyenesen élénk türkizkék színű is lehet. Hőmérséklete 8-10 fok, ám a fürdés nem csak emiatt tilos: Almaty város fő ivóvízforrását is ez jelenti.

Az Issyk is egy mennyei szépségű hegyi tó, melyet az azonos nevű folyó táplál. Becslések szerint 8-10 évezreddel ezelőtt keletkezhetett a medre egy nagyon erős földrengés útján, egy beomlott szurdokban. Akár 50-90 méter mély is lehet az 1756 méteres magasságban levő állóvíz, melynek hőmérséklete nyáron sem haladja meg a 8°C-ot.

A zöld színű, akár 10 méteres mélységben is átlátható víz geológusok, földrajztudósok által is kedvelt hely lett. Érdekessége, hogy 1963-ban egy újabb földrengés majdnem eltüntette egy részen a tavat elzáró természetes gátat, helyre kellett állítani emberi erővel.

A legendás Sámán-szikla

Az oroszországi Sámán-sziklához több híres történet is fűződik.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük