A palóc Olümposz tetejéről páratlan a kilátás: de nem csak ezért éri meg odamenni
A Karancs völgyek szabdalta vidékén egymást érik a látnivalók.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Nógrád megyében, a szlovák-magyar határ mellett húzódik a Cserhát vonulatai között a Karancs-Medves, vagy, ahogy szlovákosan nevezik, a Mucsányi-hegység. Legmagasabb csúcsát, a Karancs-hegyet tréfásan palóc Olümposzként is emlegetik, hiszen magasan a nógrádi táj fölé emelkedik.
A romantikus, változatos vidéket gazdag élőhelyként szolgáló völgyek, meredek sziklafalak tarkítják. A kistájak értékeire a magyar oldalon a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet, szlovák félen pedig a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet vigyáz. Noha a Karancs messze nem tartozik a legismertebb turistaparadicsomok közé Magyarországon, érdemes akár télen is nekivágni az útnak.
A Karancs látnivalói
A legmagasabb csúcsra érkezve páratlan élményben lehet a túrázóknak részük. Amikor a Karancsról lepillantasz, feltárul a szemed előtt az ősi tengerek és tűzhányók formálta, erősen tagolt domborzattal rendelkező táj. A vidéken az utolsó simításokat a nógrádiak keze végezte a földfelszín alatt rejtőző barnakőszén fejtése során. Mutatjuk, miket érdemes megnézned, ha a környéken jársz!
A táj legmagasabb pontja a 729 méter magas Karancs-hegy. Az andezitkúp tetejéről ellátni Somoskő vára, a Dunakanyar és a Tátra felé is.
A csúcson érdemes megmászni a nagyjából 22 méteres Karancs-kilátót is, mely lehetőséget ad rá, hogy a fák koronája fölül, teljes körpanorámában még többet láss a vidékből.
A Karancson a Kápolna-hegy csúcsán jeles búcsújáróhely található. A Szent Margitnak szentelt, rendezett kápolnában sok arra járó mormol el egy imát.
A Karancs magasában, mely közvetlenül a szlovák-magyar határon fekszik, egy kicsit meg lehet pihenni, mielőtt nekivágnál a lefelé vezető útnak, sőt, nem sokkal odébb egy nagyon puritán remetelak is található.
A Kápolna-hegy és a Karancs-hegy csúcsait összekötő Karancs-nyereg vadregényes vidéke izgalmas túralehetőséget biztosít.
A hegycsúcs panorámája télen-nyáron gyönyörű, de még különlegesebb az élmény naplementekor és hajnalban, amikor láthatod, hogyan emelkedik ki a ködből a táj.
A Karancsot övező szépséges, apró települések egyike Rónafalu, melynek lakói az egykori bányászok, szénégetők leszármazottai. Itt még találkozhatsz a hagyományos palóc kulturális kincsekkel, mint a tájnyelv és a szokások.
A kevesebb mint hatszáz lelket számláló Mihálygerge a Karancs északi részén, a Dobroda-patak völgyében fekszik a magyar oldalon. A környék néptáncosai és hagyományos zenekarai is híresek.
Somoskőújfalu a Karancsot és a Medvest elválasztó völgyben húzódik meg. A Tarján- és Gács-patakok völgye mellett a település fölé magasodó Árpád-kori várromot is érdemes megcsodálni.
Rónabányáról jól megközelíthető a környék geológiai szempontból egyik legizgalmasabb pontja, a 625 méteres Szilvás-kő, ahol bazaltorgonákat is láthatsz. A tanúhegy földtani kincsein tanösvény kalauzol végig.
A képek forrása: indafoto.hu / olzsi, bugyihusztár, Tajti Krisztián.
OLVASD EL EZT IS!
- magyarország
- falusi turizmus
Kis mesefalut rejt a magyar táj: Erdőtelek gyönyörű télen is
- magyarország
- túra
Télen ezek Magyarország legszebb arborétumai: varázslatos ilyenkor a táj
