Káprázatos téli képek a legromantikusabb helyről

Neuschwanstein tündérmesébe illő vára, mely a Pollak-folyó kőcsipkés szurdoka felett magasodik a Bajor-Alpokban, a világ egyik legvarázslatosabb építménye. Elefántcsontszínű tornyai mintha a levegőben függnének a sötétzöld fenyők hátterében. A II. Lajos bajor király képzeletében megfogant és általa megépíttetett Neuschwanstein olyan, akár egy monumentális színpadi díszlet, melyet mérhetetlen gazdagság segített életre kelteni.

A kastély és környéke az év minden szakában gyönyörű, nem véletlen azonban, hogy sokan télen keresik fel, azon utánozhatatlan látvány miatt, melyet a hófödte hegyekbe olvadó fehér csoda körvonalai jelentenek.

Egy fantáziadús ifjú

Már Lajos apja, Miksa is megszállottja volt az ősi germán legendáknak, nem csoda, hogy az e közegben felnőtt Lajost, a félénk, érzékeny és fantáziadús ifjút 1861-ben megigézte első operaélménye, a Lohengrin. Lajos a megszállottságig rajongott a romantikus művészetért, Wagner zenéje csak szította benne a vágyat, hogy mesés várakat emeltessen, ahol álmai valósággá válhatnak. Közülük az első, egyben a legszebb, Neuschwanstein.

Lohengrin kastélya

Lajos az Udvari Színház díszlettervező művészére, Christian Jankra bízta a kastély terveinek elkészítését. Jank vázlatok tömkelegével árasztotta el a királyt, ezek alapján festők és kézművesek tucatjai alkották meg a wagneri operák, a Lohengrin, a Tannhauser és a Parsifal díszleteinek is beillő épületrészleteket.

Neuschwanstein alapjában véve Lohengrin kastélya. A terveket, melyeket eredetileg háromemeletes gótikus erődítménynek szántak, addig módosították, míg végül ötemeletes román stílusú építmény vált belőle, Lajos szerint ugyanis ez illett Lohengrin legendájához. A neuschwansteini udvart kétségkívül a Lohengrin második felvonásának színhelye, az antwerpeni várudvar díszletei ihlették.

A szerelem és szépség birodalma

Az Énekesek csarnokának mintaképéül a Tannhauser szolgált. A 13. századi német költő, Tannhauser - a legenda szerint - eljutott Venusbergbe, a szerelem és szépség föld alatti birodalmába, ahol Vénusz istennő uralkodott. Wagner Tannhauserének egyik jelenete Wartburg várában, az Énekesek csarnokában játszódik, Lajos tehát utasította Jankot, ennek mását alkossa meg Neuschwansteinben. Szeretett volna egy látványos Vénusz-barlangot is létesíteni, ám erre nem volt megfelelő hely, meg kellett hát elégednie egy kisebb, beltéri változattal, melyet azonban robajló vízesés és mesterséges Hold tett teljessé.

Tökéletes hely nászúthoz

A kastélyt és környékét a nászutasok is előszeretettel választják úti célul, akár télen is. Ha kíváncsi vagy, még mely helyekre utaznak szívesen a magyarok eltölteni mézesheteiket, nézd meg videónkat!

A Szent Grál csarnoka

Ahogy az évek múltak, Lohengrin és Tannhauser várából a Parsifal Szent Grál-vára lett. Lohengrin atyja, Parsifal a Kerekasztal lovagjai közé tartozott, akinek megadatott, hogy láthatta a Szent Grált. Lajosnak a Grál-csarnokról már az 1860-as évek közepén papírra vetett vázlatai Neuschwanstein tróntermében valósággá váltak. A termet fehér márvány lépcsősor uralja, mely egy üres emelvényhez vezet - trón soha nem állt rajta. 1883-1884-ben, egy évvel Wagner Parsifaljának - utolsó operájának - bemutatója után az Énekesek csarnokának díszítőelemei az operából vett festett jelenetekkel egészültek ki.

Az őrült király emlékezete

Lajos két kézzel szórta a pénzt, hogy képzeletvilágát életre keltse, Neuschwansteinben és másutt a legkiválóbb mesteremberek dolgoztak. Nagyszabású építkezései kimerítették a királyi kincstárt, uralkodói teendőit elhanyagolta.

Magatartása egyre furcsább lett - éjszakánként aranyozott szánján járta az erdőt, és egy alkalommal meghívta lovát, vacsorázzék vele -, és, mikor ennek híre miniszterei fülébe jutott, összeesküvést szőttek ellene, és őrültté nyilvánították. Neuschwansteinből a Starnberg-tó melletti Berg várába szállították, itt tartották fogva. Két nappal később holttestét, orvosáéval együtt, a tó vizéből emelték ki.

Lajos egyszer így írt Wagnernek: „Jóval halálunk után kettőnk életműve fénylő példaként fog állni a késő utókor előtt.” Jóslata igazát meggyőzően bizonyítja Neuschwanstein nem lanyhuló vonzereje is, mely az álmodozó romantikusokat épp úgy megigézi, mint az építészet és a különleges helyek rajongóit.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült. Képek: allthesethingsido.com/europe/neuschwanstein; gallery.dralzheimer.stylesyndication.de.

• kastély
• romantikus úti cél
• európa kincsei
• németország
• Utazás