Itt büntették meg a parázna lányokat: erről híres a magyar falu

Bár Magyarországon több helyen is található úgynevezett szégyenkő, az egyik legismertebb és legjobb állapotban fennmaradt darabot Kiskunlacháza tudhatja a magáénak.

A Pest megyében, Ráckeve mellett található nagyközség persze nem csak erről híres.

Egy csendes, Duna-parti falu

Kiskunlacháza ideális úti cél, amennyiben főváros közeli kirándulóhelyet keresel a hétvégére, Duna-parti látképével, 49 hektárt felölelő bányatavaival tökéletes helyszín a kikapcsolódáshoz, emellett érdemes megnézni a Hajós-kúriát, a faluhoz tartozó peregi katolikus templomot és temetőkápolnát, valamint az álló-lebegő asszonyalakjairól ismert Angyalos-házat.

A területét illetően a honfoglalás óta lakott település mindemellett református templomáról is híres: a mai épület 1824 óta díszíti a falut, és Hofrichter József alkotása, elődje azonban egy 18. századi, 1771 és 1772 között, egy pesti kőművesmester, Peithmüller József irányításával épült templom volt.

Bár ennek helyére új imaház került, megmaradt 18. századi szégyenköve, mely máig a turisták nagy kedvencének számít - annak ellenére, hogy egykor miként használták.

Az egyik leghíresebb szégyenkő

A magyar néprajzi lexikon szerint a szégyenköveket a középkortól egészen a 18. század végéig alkalmazták megszégyenítő büntetőeszközként.

Így nevezték azokat a köveket, melyeket a garázdák, botrányt okozó személyek vagy illetlen viselkedésű hajadonok nyakába akasztottak, illetve, melyeket bizonyos távolságra kellett elhurcolniuk, de létezett olyan típus is, melyhez kikötötték a bűnösöket a tömeg szeme láttára.

A kiskunlacházai szégyenkő utóbbi típushoz tartozik, a kihirdetés után ide kötötték ki az adott személyt, majd itt hagyták, míg a kiszabott büntetés ideje le nem járt. Ez idő alatt az illető a templom felé fordulva fohászkodhatott bűnbocsánatért.

A templom előtt álló szégyenkőnél annak kellett bűnhődnie, aki megsértett bármilyen egyházi törvényt, akit lopáson értek, káromkodott, gyalázkodott, hazudott, szidta embertársait, vagy épp paráználkodott, illetve házasságtörést követett el, akár férfiról, akár nőről volt szó.

A szégyenkövek általában templomok mellett maradtak meg, ma pedig mindegyik műemléknek számít. A kiskunlacházai templom környékén járva az altemplom és a lelkészlak között található világháborús emlékművet is érdemes megtekinteni.

Képek: muemlekem.hu, carmin; hu.wikipedia.org, Csanády.

Szerinted ma is érdemes lenne szégyenkövet használni?

• falu
• templom
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás