Mit csinálj 5 nap alatt Isztambulban? Ne csak a városnézést iktasd be

Régóta szerettem volna eljutni Isztambulba, sőt már el is kezdtem tervezni az utat, amikor megérkezett a meghívás a HotelPremio Group és a Go Türkiye jóvoltából egy török útra, úgyhogy a lehető legnagyobb örömmel mondtam rá igent. 

Már több ismerősömtől is hallottam, hogy Isztambul a kedvenc városa, és bármikor visszamenne, ezért nagyon kíváncsian vártam, hogy végre én is láthassam. Fogtuk magunkat öten, csajok, és belevágtunk az útba, de egy kicsit másképp – leginkább a wellnessre, a kikapcsolódásra és a kulináris élvezetekre fókuszálva. És, hogy mit is csináltunk 5 nap alatt? Istenieket ettünk, kényeztető testkezeléseket próbáltunk ki, és persze belevetettük magunkat a török bazár forgatagába is.

Şile: isteni ételek, wellness és tengerpart

Miután landolt a Turkish Airlines járata, mi nem a belvárosba indultunk, hanem az Isztambul tartományhoz tartozó, de az ázsiai oldalon fekvő Şilébe, ami a Fekete-tenger mellett helyezkedik el. Az oszmán időszakban a város az arisztokrácia kedvelt nyaralóhelyévé vált. Itt a gyönyörű, toszkán hangulatú Casa Lavanda Boutique Hotelben szálltunk meg két éjszakára. 

A terület Ahmet és Feryal Şen családi otthonából vált szállodává gyermekeiknek, Ekinnek és Emrének köszönhetően. 2010-ben nyitották meg a kapukat a vendégek előtt, és azóta is hűek maradtak a fenntarthatósághoz, a természetközeliséghez olyannyira, hogy biodinamikus gazdálkodást alkalmaznak, és saját maguk ültetik az ételekhez szükséges alapanyagokat – persze, amikor az időjárás engedi. A látogatók megkóstolhatják a birtokon termesztett szezonális alapanyagokat a díjnyertes séf által készített étlapján, vagy a Lavanta Lounge bár kandallója mellett egyedi koktélokat kortyolhatnak a naplementét nézve. 

Mi sem hagytuk ki ezeket a programokat, de balszerencsénkre nem a naplementét, hanem a havazást nézhettük – ami a tulajdonosok szerint nagyjából évente egyszer fordul elő ott. Persze pont akkor, amikor mi utaztunk. De egyáltalán nem bántam: hihetetlenül hangulatos volt a kandallóval, gyertyákkal és hangulatvilágítással díszített étteremből nézni a hóesést.

A Michelin-csillagos helyen olyan különleges és finom ételeket ettem, mint még soha. Bár volt már fine diningban részem, az itteni szarvasgombás gesztenyekrémlevest semmi sem múlhatta felül. De nem csak ez volt isteni, hanem a többi fogás is: volt köztük kecske, borjú, omlósra sült marha és mesés krémek, zöldségételek is. Az étlapon a legkedveltebbek közé tartoznak a tanyasi friss zöldségtányérok, a házi tészták, a Şile kikötőjéből származó tenger gyümölcsei, valamint a falvakból származó, helyi tejjel táplált kecskékből készült ételek.

Az étterem saját kézműves sajtokat is készít. A séf, Emre kiterjeszti a „Farm to Table” koncepciót az éttermen túlra azzal, hogy farmon termesztett összetevőket épít be még a Lavanta Lounge bárban felszolgált koktélokba is.

Első nap pihentünk és vacsoráztunk, második nap pedig egy reggeli jóga után kipihenten indultunk is a városba. Şile híres a világítótornyáról, ami régen segített a hajók navigálásában – ezt természetesen nem hagytuk ki. A város egyébként a 20. század elején a selyemgyártás fontos központjává vált, a malmok munkalehetőséget biztosítottak a helyi lakosok számára, és hozzájárultak a város gazdaságának fellendítéséhez. A textilgyártás ma is híres és fontos itt, ezért meglátogattunk egy gyárat is, ahol minden lenvásznat kézzel, hagyományos úton készítenek. A tengerpart nyáron olyan, mint az USA Hamptonsa: igazi gyönyörű nyaralóövezet a Fekete-tengernél, tele strandokkal. 

Mivel azonban mi nagyjából négy fokban néztük a várost, miután mindent alaposan megcsodáltunk, siettünk is vissza egy jó masszázsra. A balinéz masszőrök – nem túlzok – csodát tettek az évek óta fájó hátammal. Úgy kiroppantották és helyretették a gerincemet, hogy azóta sem jöttek vissza a problémák. Aztán jött egy kis szaunázás gyönyörű kilátással, pihenés, majd egy újabb feledhetetlen vacsora. Az alábbi galériára kattintva még több képet láthatsz az első két napról.

Hammam, városnézés és fine dining Isztambulban

A harmadik napon egy kiadós reggeli után indultunk is busszal Isztambulba, és megnéztük a város egyik kincsesládáját, a Kuzguncuk-negyedet, ami színes házairól híres. A hangulatos épületek még esőben is gyönyörű színekben pompáztak, mi pedig bejártuk az apró kis boltokat, és benéztünk pár pékségbe, kávézóba is. Isztambul híres arról, hogy rengeteg macska van a városban, amit már itt tapasztaltunk: minden utcában, kávézónál találkoztunk cicákkal, akiknek házakat és tálakat is tesznek ki a lakók. Sőt, beengedik őket a kávézókba is, ahol akár a székeken is pihenhetnek – persze, ha a vendéget nem zavarják.

Mivel szakadt az eső, indultunk is a The Galata Istanbul Hotelba, ami két éjszakán keresztül volt a szállásunk. Az elegáns épület gyönyörű berendezése engem máris lenyűgözött, nem beszélve a szobáról, ahonnan kilátásom volt a folyóra és a városra. 

Egy fél óra pihenés után már vártak minket a wellnessrészlegen egy Hammam-kezelésre, ami azért is volt izgalmas, mert sosem próbáltam még. Mindenki kedves volt, a kezelés tartalmazott egy vizes, szappanos tisztítást, ledörzsölést, masszázst, hajmosást, arcpakolást és a végén egy teljes lemosdatást is.

A masszőrök dinamikus, gyors mozdulatai ellenére nagyon ellazultam, a bőröm pedig olyan extra selymes és sima lett az egész testemen, hogy alig akartam elhinni. Napokig nem volt szükségem testápolóra sem.

Egy kis pihenő és készülődés után mentünk tovább vacsorázni egy nagyon exkluzív helyre. A Cuma Restaurant egy nagyon különleges étterem, ami egy történelmi bérház első emeletén található, és egyben egy rendezvényhelyszín is. Helyiségei privát vagy üzleti vacsorákra is lefoglalhatóak. A filmpremierektől kezdve az albumkiadó bulikon, termékbemutatókon, művészeti kiállításokon, meghitt vacsorákon és születésnapi ünnepségeken át mindennek otthont adtak már.

Este úgy döntöttünk, nekivágunk a városnak – csak mi, négyen csajok, az idegenvezetőnk nélkül, és megnézzük egy kicsit, milyen is az isztambuli éjszakai élet. Na persze azért nem rögtön bulizni mentünk, hanem csak egy shishabárba. A környék nagyjából a budapesti bulinegyedre hasonlított, csak kissé visszafogottabb volt. Mindenki békésen, vidáman üldögélt kint és bent a bárokban, és mi is megtaláltuk nagyjából negyedóra alatt gyalogosan azt a helyet, amit ajánlottak.

A pincér srácok és a tulajdonos is ultrakedvesen fogadott minket, beszélgettek, sőt még a macskájukat is bemutatták. Amikor pedig megtudták, hogy Magyarországról érkeztünk, nagy örömmel rakták be karaokézni Majka egyik új számát, amit ők is ismertek. Énekeltünk, vízipipáztunk, és csak úgy repült az idő, szóval éjfél után úgy döntöttünk, ideje visszasétálni a hotelba, mert korán reggel már programunk volt.

A másnapot egy kiadós reggelivel kezdtük, aztán indultunk az Istanbul Modern múzeumba. Ez egy kortárs művészeti galéria, amely Törökország első modern és kortárs művészeti múzeuma, a Galataport komplexumban található. Kiállításai és oktatási programjai technológiai eszközök felhasználásával erősítik a művészek és a közönség közötti párbeszédet, és sokrétű múzeumi élményt tesznek lehetővé. A hagyományos, történelmi múzeumok mellett érdemes ezt is beiktatni a programba, ha Isztambulba utazol.

Az ebédet az Istanbul Modern étteremben fogyasztottuk el, ami a múzeumhoz tartozik, és gyönyörű kilátással rendelkezik a Boszporuszra. Úgy döntöttem, megkóstolom végre a török döner kebabot. Persze, nem a hagyományos, street food, hanem a fine dining verziót szolgálták fel az étteremben, ami nemcsak mutatós, hanem isteni és laktató is volt.

Ezután következett a várva várt szabadidő, szóval indultunk is shoppingolni a Grand Bazaarba, hogy nehogy szuvenír nélkül menjünk haza. Az óriási bazárban könnyű eltévedni, ezért kettesével mentünk. Szinte magába szippantott minket a nyüzsgés, a hangzavar, a tradicionális török hangulat és persze a sok minden, amit itt lehet kapni. Az édességektől egészen a luxusmárkák minőségi másolataiig, amik nagyon híresek Isztambulban. Vannak táskák, pénztárcák és persze ruhák is – alkudni pedig kötelező.

Azt tudni kell azért, hogy a szőkék nagy figyelemnek és népszerűségnek örvendenek, és négyből hárman azok voltunk, úgyhogy a szokásosnál is több árus próbált minket rávenni a vásárlásra. De aggódni egyáltalán nem kell, mindegyikük kedves volt, udvarias, viccelődtek, és mindenki tudott angolul is. A legjobb pedig, hogy pénzt sem kell váltani, mert mindenhol van terminál, így lehet bankkártyával fizetni.

Még az időbe gyorsan belefért, hogy megnézzük a Hagia Sophiát és Ahmed szultán mecsetjét, a Kék mecsetet, aztán rohantunk vissza a hotelba, hogy elkészüljünk a vacsorához. A gyönyörű kilátással rendelkező Mürver Restaurant lenyűgözött a csodás, kék dizájnnal és a vidám, de közben elegáns hangulattal. Ez egy olyan konyha, ahol különböző főzési technikákat és regionális recepteket értelmeznek újra helyi alapanyagokból. Vacsora közben nemcsak a finom ételeket élvezhettük, hanem az ablakból a Topkapi palotát és a tengert is nézhettük.

Estére annyira elfáradtunk, hogy az isztambuli éjszaka helyett inkább a pihenést választottuk, mert reggel korán indultunk is a reptérre. Óriási élmény volt az egész utazás, nemcsak kikapcsolódtam, feltöltődtem, hanem magamba szívtam a török kultúrát, az állandóan nyüzsgő és pörgő város zsongását, méghozzá egészen inspiráló nők társaságában.

Az utazásom után azt javaslom, hogy ha Isztambulba mész, ne csak a híres épületeket fusd végig, hanem élvezd a wellnesskényeztetéseket, az isteni ételeket, a kulináris élményeket és a kultúrát is. A város tökéletes és biztonságos csajos kikapcsolódások helyszíneként is. Ha pedig még több képet szeretnél látni az utazásról, nézd meg az alábbi galériát!

(Képek: Getty Images Hungary, Go Türkiye, Váradi Melinda)

• isztambul
• törökország
• városnéző
• wellness
• gasztronómia
• Utazás