Magyarország egyik legvadregényesebb tája: ilyen egy romantikus pihenő Lillafüreden

120 évvel ezelőtt a mai formájában még nem is létezett az ország legromantikusabb, egész évben számtalan kikapcsolódási formát kínáló kirándulóhelye, Lillafüred, hiszen egy arisztokrata társaság csupán 1892-ben fedezte fel és nevezte el a helyet. Ekkor bukkant rá gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter és társasága.

A Hámori-tónál fekvő meseszép hely a Lilla előnevet birtokosának lányáról, Vay Lilláról, gróf Pejacsevics Tivadar feleségéről kapta. Nemzetközileg is ismert, kiépült üdülőteleppé az 1930-as években fejlődött, a híres Palota Szálló felépítése után.

Kikapcsolódás, télen-nyáron

A Magyarországon ritka szubalpin klíma, a vadregényes, barlangokkal, vízesésekkel teli táj, a Mária-sétány felett - a háború előtt még működő - kiépített ródli- és bobpálya, a felvonóval ellátott sípálya, a síugrósánc, a Hámori-tó, nem utolsósorban pedig a csodaszámba menő, függőkertes Palota Szálló - golf- és teniszpályákkal, illetve számos gyógyszolgáltatással - egész évben vonzza a vendégeket.

A természet a hidegebb hónapokban is legalább annyi szépséggel szolgál, mint tavasszal és nyáron - a befagyott Hámori-tó, a csendes part menti sétány, a hóval borított táj és a közeli vízesés jégcsapokba fagyott cseppjei felejthetetlen élményt nyújtanak, nem beszélve az ilyenkor tapasztalható nyugalomról és békéről, valamint a különösen friss hegyi levegőről.

Egy világhírű vadászkastély

A Palota Szálló 1927 és 1930 között épült, a Lux fivérek tervei alapján, a Kapuvári fivérek kivitelezésében.

Eredetileg Bethlen István miniszterelnök kormányüdülő céljára és külföldi vezetők fogadására szánta a kastélyt, ám ezt az ellenzék hevesen bírálta, így megnyitásakor már nyilvános üdülőszállóként tárta ki kapuit. Az 1998-ban felújított intézmény ma konferenciákra is alkalmas, egyedileg berendezett, hangulatos és elegáns szálloda.

Ihletet adó, költői táj

Az évtizedek során itt megrendezett Anna-bálok, a nemzetközi teniszversenyek és egyéb különleges rendezvények sorából kiemelkednek az írói hetek. Ennek köszönhető a József Attila-emléktábla is a Palota Szálló - újabban Hotel Palota - előtt, mely az Óda megszületésére utal. Az írói hetek alkalmával itt tartózkodó költőt a híres mű megírására a táj és egy szép hölgy ihlette.

A hölgy - dr. Szöllős Henrikné, akit Marton Márta néven jegyeztek be a vendégek közé - nem is gondolta, hogy néhány futó beszélgetésük alapján múzsaként hat majd a költőre. Ugyancsak itt hallotta először Berda József, József Attila szobatársa a Magad emésztő, szikár alak kezdetű, Babitsról szóló verset a költő felolvasásában. Mindkét mű az 1933-as írói héten született. Miskolc városa 2005-ben, József Attila születésének századik évfordulóján avatta fel a költő egész alakos szobrát a vízesés előtti függőkertek oltalmában.

Kisvasúttal az Őskohóhoz

Miskolc-Diósgyőrből az erdei kisvasút hangulatos szerelvényével is kijuthatsz Lillafüredre. Az 1920-as években létrehozott keskeny nyomtávú vasút a Szilvásvárad és a Szalajka-völgy között közlekedő kisvasút mellett a második legnépszerűbb nosztalgiavonat.

A Kilián városrész Dorottya utcai végállomásáról indulva elhalad a diósgyőri vár és a papírgyár mellett, majd a kereszttel jelzett Molnár-szikla közelében alagutakon át Lillafüredig, sőt, Garadnáig szállítja az utasokat. Az út során, illetve Lillafüredre érve számtalan érdekességet megtekinthetsz, közöttük az 1931 óta látogatható Szent István-cseppkőbarlangot, a pár éve átadott hangulatos fogadóépület kiállítását vagy a közelben megbúvó Herman Ottó-emlékházat, melyben nagy természettudósunk időskori éveit töltötte.

Az út innen a Hámori-tó mentén, a Garadna-patak egyre szűkülő, romantikus völgyében folytatódik, ahol a pisztrángost és az 1813-ra felépített Őskohót érdemes megtekinteni. Hazánkban a Vásárhelyi István alapította pisztrángtenyésztő telepen honos egyedül az aranypisztráng - ha te is az ínyencek táborába tartozol, jó hír, hogy a füstölt pisztrángot itt meg is lehet kóstolni.

A híres Őskohó

A Hámori-tó nyugati csücske és Újmassa között található hazánk egyetlen kohóipari műemléke, a massai Őskohó. Az Eger életében is oly fontos szerepet játszó Fazola Henrik a Garadna szűk, erdő borította völgyében építtette meg az ország első vasolvasztó kemencéjét, mivel itt tudta a leggazdaságosabban felhasználni a Garadna vízenergiáját.

Az akkor létrejött bükki falu - Ómassa - ma Miskolc legnyugatibb városrésze. Fél évszázadon át állították elő itt a nyersvasat, melyet Hámorban dolgoztak fel. A csaknem másfél évszázad alatt erősen megrongálódott és funkcióját vesztett kohót és kiszolgálóépületeit 1952-ben újították fel és rendezték be, azóta múzeumként működnek.

Tavak és patakok vadregényes világa

A közelben található Hámori-tó hazánk első mesterséges víztározója. Az 1810-es évek elején zárta el gáttal Fazola Frigyes a Garadna-patakot, hogy a vasverő hámorának kalapácsait meghajtó vízkerék működését biztosítsa. Nem véletlen, hogy a hammer német szóból - jelentése kalapács - származik a Palota Szálló alatti Hámor településrész neve. A tó mélysége hat-hét méter. Csónakázásra és esetenként korcsolyázásra is alkalmas, utóbbi kapcsán azonban tájékozódj alaposan, mielőtt a jégre lépnél.

A tó mellett a Szinva-patak vízesése is hozzájárul a hely romantikus voltához - a vízesés a Palota Szálló mellett, a függőkertek, teraszok építése során került jelenlegi helyére. Közel húsz méteres magasságával hazánk legnagyobb vízesése.

Az alján lévő barlangot 1833-ban fedezték fel, ám később feledésbe merült, és csak a Palota Szálló építkezése után vált kiépített turistalátványossággá. Különlegességét adja, hogy a világ négy látogatható mésztufabarlangjának egyike.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült.

• romantikus úti cél
• hazai kirándulóhely
• túrák
• pihenés itthon
• Utazás