Az ország egyik leggyönyörűbb kirándulóhelye: mutatjuk, miért különleges Bélapátfalva

Ha eleged van a rohanásból, végre csendes, nyugodt környezetre vágysz, és szívesen kirándulnál hazánk leggyönyörűbb vidékeire, utazz el a Bükk szívében rejtőző varázslatos Bélapátfalvára, ahol a táj szépsége és a levegő frissítő tisztasága garantáltan elvarázsol. A faluból 2004-ben várossá érett gyöngyszem Egertől mintegy húsz kilométerre, az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén, a Bél-kő lankái alatt terül el. Nevét a hajdanán a vidéket birtokló Bél nemzetségről kapta. 1415-től Apátfalvaként emlegetik, mai neve pedig 1905 óta él.

A mészkő furcsa birodalma

Bármilyen furcsa, a település mai varázsának és szépségének kialakulásában az alig 3500 lakost számláló városka ipari jellege is igen fontos szerepet játszott, mely az 1900-as évek elején alakult ki, ekkor alapította Wessely Károly a cementgyárat, hogy a közeli Bélkő mészkőforrásait kiaknázza. Ebben az időben épültek a többemeletes lakóházak a gyári munkások számára, melyek ma is kimagaslanak a településre jellemző, terméskőalapú családi házak közül.

Amellett, hogy sokaknak munkát adott, a gyár alapvetően meghatározta a település arculatát. Amíg működött, a háztetők cserepeire lerakódott cementpor egy idő után megkövesedett, így jellegzetes, szürkés színt kölcsönzött nekik. Alig akad olyan ház Bélapátfalván, melyet ne díszítenének a Bél-kőből nyert mészkövek, melyek az épülő házak biztos alapjául szolgáltak.

Mesebeli tavak és hegyek vidéke

A város melletti, csodálatos, horgászparadicsomként emlegetett Lak-völgyi tó is a gyárhoz köthető, mesterségesen hozták ugyanis létre, hogy az üzem vízellátását biztosítsa. Régebben Gyári tóként is emlegették, ma pedig a kirándulók és a horgászok egyik kedvenc úti célja. Az idők során rengeteg hétvégi ház épült a tó köré, ahonnan a szemközti Bél-kő markáns szikláira is remek kilátás nyílik.

Nyáron strandolásra is alkalmas a tó, télen pedig jegén akár korcsolyázni is lehet. A közelben szomjadat is oldhatod a felszínre törő Lóczi-forrás kristálytiszta vizével, ha pedig túrázni támad kedved, veselkedj neki a Bél-kőnek, vagy kövesd a településen áthaladó Kéktúra útvonalát.

Titokzatos középkori kolostor

A település leghíresebb nevezetessége a ciszterci apátsági kolostor, melyet a Bél nemzetségből származó II. Kilit egri püspök alapított 1232-ben - feltehetően családi monostornak szánta. A román stílusban épült templom végleges formáját 1246-ra nyerte el, innentől szolgált a ciszterci szerzetesek otthonául - akkoriban Bélháromkútnak nevezték.

Miután 1596-ban a törökök elfoglalták Egert és környékét, a kolostor elnéptelenedett, épülete pusztulásnak indult. Felújítására az 1700-as években is tettek kísérletet, végleges helyreállítása pedig 1966-ra valósult meg. Ma is istentisztelettel várja a hívőket, a turistáknak pedig igény szerint idegenvezetést is tartanak.

A vadregényes, hatalmas fák között rejtőző kolostorban sétálva téged is magával ragad az épület kísérteties hangulata, mely szépségével együtt is borzongató érzést kelt - nehéz elképzelni, hogy valaha nyüzsgő élet folyt az ódon falak között. A templom mellett található romkertben a századelőn itt működő cserépedényüzem maradványait is megtekintheted.

Melegszívű palócok és csodás túraútvonalak

A városban sétálgatva nyugodtan elegyedj szóba a helyiekkel, akik általában nagyon kedvesek, jellegzetes palóc tájszólásuk pedig igazi muzsika a fülnek. Ha már mindent körbejártál, érdemes a környéket is feltérképezned, hiszen ez a hegyes-dombos vidék rengeteg természeti ritkaságot rejt.

Elég csak a közeli Szilvásváradhoz tartozó, festői szépségű Szalajka-völgyre gondolni, de a különleges egerszalóki hévforrás sincs messze. Ha pedig a csend és nyugalom után egy kis pezsgésre vágynál, a kulturális kincseket rejtő Eger is csak rád vár.

Kép: www.orszagalbum.hu, Roz.

• hazai kirándulóhely
• hegyvidék
• bükk
• túrák
• pihenés itthon
• Utazás