Így néz ki a világ köldöke!

Az ókori Görögország kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség kultúrájában, mind történelmi vonatkozásait tekintve, mind máig ható mitológiája révén.

Létezik azonban egy hely, ahol mítosz és valóság sajátos módon fonódott egybe, létrehozva az ókor, egyúttal a világ egyik legkülönlegesebb hangulattal rendelkező helyét.

Ez Delphoi, mely, bár ma kedvelt turistalátványosságnak számít, jóval több néhány romos épületnél. Mielőtt felkeresnéd, mindenképp érdemes jobban megismerned.

A világ közepe

Az ókori világ legtekintélyesebb és legnépszerűbb jóshelye a közép-görögországi Delphoi Apollón-templomában kapott helyet. A görög mítoszok szerint Zeusz, az istenek atyja két sast bocsátott fel a világ két végéről, és Delphoi lett az a hely, ahol a madarak találkoztak.

Emiatt ezt a területet tartották a Föld középpontjának, melyet később a főisten egy omphalosz, vagyis köldök nevű kővel jelölt meg. I. e. 1400 táján Delphoi-t a földanyának, Gaiának szentelt helyként tartották számon, és a hagyomány szerint a hatalmas sárkánykígyó, Püthón őrizte.

Apollón, Zeusz fia, a világosság és a Nap istene azonban megölte Püthónt, majd itt állította fel saját jósdáját, élén a közvetítő szerepét betöltő papnővel, Püthiával. Az i.e. 7-6. század folyamán, a jóshely népszerűségének fénykorában zarándokok ezrei vándoroltak ide, hogy Püthia közvetítésével tanácsot kérjenek Apollóntól.

Az 570 méterrel a tengerszint felett, a Parnasszosz déli lejtőinek sziklás katlanjában rejtőző Delphoi-ba fárasztó út vezetett. A zarándokok egy része gyalogosan érkezett Athénból, mások pedig hajón jöttek, és a Korinthoszi-öböl északi csücskében szálltak partra, majd egy széles síkságot átszelve közelítették meg a Parnasszoszt.

Önkívület és zavaros jóslatok

Az Apollón-templom cellájában, egy mély hasadék fölé állított szent aranytriposzon - háromlábú zsámolyon - foglalt helyet Püthia. Ezt a szerepet általában egy helybéli, eksztatikus hajlamú, idősebb nő töltötte be, aki a babérlevelek rágásától és a hasadékból feltörő kábító, kénes gőzök belélegzésétől ihletett önkívületbe esett, majd szájából zavaros és összefüggéstelen hangok áradata tört elő.

A szertartás elején a jóslatkérőknek rituális tisztálkodáson kellett átesniük a közeli Kasszotisz-forrás vizében. Ezután hideg vizet hintettek egy kecskére, majd, ha az állat egész testében megremegett, feláldozhatták, és a kérdező Apollónhoz fordulhatott.

Miután a zarándok lerótta a díjat, táblácskára vésett kérdését a segédkező papnak adta át, aki Püthiának továbbította. A jósnő természetellenes hangon előadott, zavaros válaszát egy pap értelmezte, és versbe szedve nyújtotta át a kérdezőnek. 

Delphoi fénykora és bukása

A delphoi jósda tanácsát politikai kérdésekben éppúgy kikérték - főként a görög gyarmatosító harcok előtt -, mint a hétköznapi élet dolgaiban, házassági, termékenységi vagy anyagi problémák esetén. A jóslat néha egyértelműnek tűnt: Szókratésznek egyszerűen megmondták, hogy ő Görögország legbölcsebb embere, azonban a legtöbb választ sokféleképpen lehetett értelmezni.

A jóshely pártatlanságának hírneve az i.e. 5. század táján meginogni látszott, ugyanis papnői egyre gyakrabban szövetkeztek bizonyos városállamokkal, így Athénnal és Spártával is. Mikor Róma az i.e. 2. században egész idáig kiterjesztette uralmát, Delphoi jelentősége rohamosan hanyatlani kezdett.

Fedezd fel te is a kultusz maradványait!

A delphoi jóshelyet 385-ben a keresztény Theodosius császár hivatalosan is bezáratta, Apollón kultuszának helyét pedig egy új vallás foglalta el. A hely fokozatosan betemetődött, később pedig egy falu épült rá. 1892-ben az egész települést le kellett bontani, és lakóit új helyre kellett költöztetni, hogy a francia régész, Théophile Homolle nekiláthasson a feltárási munkálatoknak, melyek eredményeképp felszínre kerültek a napjainkban is megcsodálható romok.

Ha kíváncsi vagy az Apollón-kultusz fennmaradt, ma a Világörökség részét képező értékeire, érdemes ellátogatnod a Delphoi Múzeumba, hiszen itt található az i.e. 4. századból származó omphalosz is, mely egykor a világ közepét jelentette.

A részben modernkori kisvárossá alakult Delphoi máig Görögország egyik leglátogatottabb, kultikus helye, illetve jelentős ásatási terület. A helyet körbelengő mítoszok mellett a páratlan környezetért is érdemes idelátogatnod, melyről a gyönyörű kilátás, a Pleitosz-folyó völgye és a Parnasszosz hegyoldalai is gondoskodnak.

A szinte teljes egészében az idesereglő turistákból élő kisvárosból a romokat pár kilométeres sétával is el lehet érni kelet felé haladva. A romok közül viszonylag jó állapotban maradt fenn az úgynevezett Apollón-szentély, illetve az athéni kincsesház, melyben egykor a jóslatokért fizetett fogadalmi ajándékokat gyűjtötték össze.

Az athéni volt az összes kincsesház közül a leggazdagabb és a legszebb, nem véletlenül, ugyanis a győztes marathóni csata emlékére építették. A szintén fennmaradt Athéné temploma mellett található továbbá a marmariai tholosz, egy kis kerek templom, mely húsz dór és tíz korinthoszi oszlopból áll.

A templom a fő romoktól körülbelül nyolcszáz méterre található, azonban mindenképp érdemes megtenned a távot, főként, ha a Delphoi-ba látogató utazók egyik legnépszerűbb fotótémáját te sem szeretnéd kihagyni.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült.

• világörökség
• görögország
• misztikus hely
• ókori hely
• európa kincsei
• Utazás