3 lassan eltűnő, süllyedő város

Az emberi tevékenység és a természet lázadása együttes erővel járult hozzá ahhoz, hogy napjainkban Földünk több városát is a süllyedés és pusztulás veszélye fenyegesse, hol a gázlelőhelyek kiaknázása és a talajvíz kinyerése, hol pedig a globális felmelegedés okozta károk miatt.

Az elmúlt években több látványos és nagy sajtóvisszhangot keltő mentőterv is született a süllyedő városok védelmére, azonban az, hogy mit tartogat a jövő az érintett területek számára, még mindig kérdéses.

Akár a pesszimisták, akár az optimisták körébe tartozol, a következő három lenyűgöző, de veszélyeztetett várost érdemes mielőbb felkeresned.

A lagúnák városa: Velence, Olaszország

Évente mintegy 15 millió turista látogat el Velencébe megcsodálni a városban található építészeti stílusok kavalkádját, meglátogatni a több száz éves, patinás palotákat, maszkok mögé bújva bolyongani a zegzugos utcák között vagy épp átélni a csatornákon való gondolázás felejthetetlen élményét. A Szent Márk tér és a székesegyház, a tenger felé nyitott Piazetta, a Dózse-palota, a Sóhajok hídja, a Libreria és Olaszország ékszerdobozának számos látnivalója azonban különös veszélynek van kitéve, a részben cölöpökre épült város ugyanis folyamatosan süllyed.

Ez többek között a talajvíz éveken át tartó kiszivattyúzásának, továbbá annak köszönhető, hogy az Adriai-tenger vízszintje a globális felmelegedés miatt folyamatosan emelkedik. Azonban Velencét nemcsak a tenger fenyegeti, az eliszaposodás ugyanis legalább akkora problémát okoz a város vezetőségének, mint az, hogy a magas vízszint miatt az alacsonyan fekvő utcákat, tereket egy évben több tucatszor is elönti a víz.

A város megmentését jelenleg egy kísérleti elektromechanikus zsiliprendszertől várják, ami elvileg 2012-re készül el. A mechanizmus lényege, hogy a Velencét körülvevő öblöt tápláló víz útjába hatalmas, üreges acélkapukat állítanak, melyek dagály esetén megakadályozzák a víz beáramlását a város csatornáiba.

Az Indiai-óceán gyöngyszeme: Malé, Maldív-szigetek

A Maldív-szigetek Földünk legalacsonyabban fekvő országa, területe átlagosan csupán 2,13 méterrel fekszik a tengerszint felett. A globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés hatására a Maldív-szigetek, közöttük Malé, a főváros is komoly veszélybe került. A tengerszint ma még megfelelő, azonban, ha az emelkedése olyan ütemben folytatódik, mint eddig, száz éven belül az Indiai-óceán teljesen elöntheti a szigetcsoportot, így a mostani miniszterelnök, Mohamed Nasheed már a kitelepítés gondolatát sem veti el.

Talán a rossz híreknek is köszönhető, de az elmúlt években minden eddiginél több turista kereste fel a szigeteket. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy a hely maga a földi paradicsom, nem véletlen, hogy az Indiai-óceán gyöngyszemének nevezik. Bár sok kulturális látnivalóval nem szolgál, fehér homokos partjait kristálytiszta vizű lagúnák övezik, melyek hemzsegnek a vízi látványosságoktól, így a búvárkodás ideális helyszínei.

Maga a főváros, Malé mindössze másfél négyzetkilométer területű, legérdekesebb turistalátványossága pedig a Nemzeti Múzeum, valamint a Hukuru Miski-mecset, mely kőfaragásairól vált híressé. A városban található piacok közül a Singapore bazárt érdemes kiemelni, ahol kézműves alkotások, helyi és importált ajándéktárgyak, tengeri- és horgászfelszerelések izgalmasabbnál izgalmasabb változatai csábítják vásárlásra a turistákat. A szigetek igazi vonzereje mindemellett a korallzátonyokban, azok pompás élővilágában, valamint a dús, trópusi növényzetben rejlik.

A pezsgő egyetemi város: Groningen, Hollandia

Bár a Hollandia északi részén található Groningen tartomány, illetve azonos nevű székhelye turisztikai szempontból nem nevezhető olyan kiemeltnek, mint Amszterdam vagy a sajtvárosok, itt sem marad kulturális látnivaló híján az idelátogató. Amellett, hogy Groningen az ország harmadik legnagyobb egyetemi központjaként szinte egész évben pezsgő élettel vár, érdemes meglátogatni az országszerte híres Groninger Múzeumot, mely már absztrakt épülettömbjével is felkelti az érdeklődők figyelmét, állandó tárlatai mellett pedig izgalmas időszaki kiállításokkal várja a látogatókat.

Az egyetem területe is izgalmas építészeti látnivalókkal csábítja a turistákat, épp úgy, mint a gázművek épülete, amit a helybéliek organikus stílusa miatt csak majomsziklának neveznek. Groningennel emellett szinte egybeépült Haren, ahol az 1642-ben alapított botanikus kertben barangolhatsz kedvedre.

Az utóbbi évtizedekben azonban nemcsak látnivalói révén keltette fel a világ érdeklődését a holland város. Bár az országot magas gátak védik a tengervíz betörése ellen, északkeleti része, ezen belül Groningen drámai mértékben süllyed a gázkitermelés következtében.

Európa egyik legnagyobb gázlelőhelye található ugyanis ezen a vidéken, ahonnan már 1959 óta pumpálják ki a földgázt. A kőzetek kiürült pórusai azonban nem bírják a talaj terhelését, így gyors ütemű süllyedés jellemzi a területet. A hetvenes évek óta a talaj szintje mintegy harminc centit süllyedt, ami a tudósok szerint az évszázad közepére már egy méterre is nőhet, aminek pedig drasztikus következményei lesznek a part menti településekre nézve.

• város
• sziget
• olaszország
• veszélyeztetett hely
• világjáró
• Utazás