3 meseszép, romantikus kirándulóhely itthon
Olyan helyet keresel, ahol minden tökéletes egy varázslatos, kettesben töltött délutánhoz?
- Csodás sminkújdonságok, melyek felpezsdítik a tavaszi megjelenést: árakkal mutatjuk a nőies és ragyogó árnyalatokat »
- Lady Gagát modellnek kérték fel, művészi alkotássá varázsolta a reklámot: megkapóan természetes »
- Az 53 éves Jennifer Lopez ezzel az edzéssel tartja magát csúcsformában: 30 perc kőkemény torna a személyi edzőjével »
- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Villámgyors KRESZ-teszt: megelőzhetsz egy balra kanyarodó gépkocsit, ha ezt a táblát látod?
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
Kastélyok, természet, virágok, napsütés és meseszép tóvidékek - mind tökéletes kellékei egy meghitt, romantikus délutánnak. Ha a hétvégi ejtőzést és a megszokott programokat szeretnéd valami izgalmasabbal megfűszerezni, vedd célba az ország három gyönyörű, titokzatos vidékét!
Ahol megállt az idő: Tata
Még Géza nagyfejedelem uralkodása idején a leendő fejedelem, az ifjú Vajk szerzetes nevelőjét így szólította: keresztapám. Azt pedig a régi magyarban úgy mondták: tata. A szerzetes Deodatus munkáját befejezve a jutalmul kapott birtokon bencés kolostort alapított, amit róla neveztek el. Kissé regényes, de elég dicső eredet ez ahhoz, hogy ma is így meséljék.
A környék mindenesetre mindenkinek ideálisnak tűnt. Vadban gazdag erdő, hullámzó tavak, patakok és számtalanul sok forrás. Tata már félmillió éve az emberek virágzó telepe, a rómaiak az itteni források vizét vezették erődtáboraikba, később pedig Mátyásnak is kedvelt vadaskertje volt. Tata legnagyobb látványossága a királyokat is csábította. Az öreg vár, a tatai vár ugyanis sosem szolgált védelmi célokat, már eleve nem katonai céllal épült. Birtokközpont volt és mulató, királyi exkluzivitással. Rejtek- és szórakozóhely, egyben vadászkastély, amit 1397-től építettek a mocsaras vidék egyik sziklaplatójára.
A vizek szabályozása után a második nagy fellendülés az Esterházyakkal érkezett meg, akik a tóra hidat építettek, a faluba pedig a gyönyörű, magyar Weimarként is emlegetett kastélyt. Amikor Esterházy Ferenc római fürdőt alakított ki a helyen, a környék nevezetesebb romjaiból idehordott faragott kövek - melyek ma az Angolparkban találhatóak - még romantikusabbá tették az amúgy is sejtelmes, varázslatos helyet.
Egy csepp Versailles: Fertőd
Egy jobbágyfalu, Süttör állt a hansági láp nyugati szélén, mely 1681-ben jutott az Esterházy család birtokába. Egy császári építész 1720-ban kapott megbízást egy egyemeletes vadászház megtervezésére és felépítésére Süttör határában, melyet Esterházy Fényes Miklós építtetett tovább, aki egész háztartását itt akarta berendezni.
A grandiózus fejlesztés gyümölcse Magyarország legjelentősebb barokk-rokokó kastélyegyüttese lett, a magyar Versailles, ahogy az ámuló kortársak nevezték a bécsi és francia kastélyokkal is vetekedő csodát. A 126 helyiséges palotaóriás belső tereibe - díszterem, zeneterem, a Belvedere és a Sala Terrena elnevezésű fogadóterem - a fogadóudvarról hatalmas díszlépcső vezet. A szépen ívelt belső udvart körülzáró főépületgyűrűhöz kétoldalt a földszintes télikert, átellenben pedig a képtár épülete csatlakozik.
A délre tájolt főhomlokzat a hatalmas franciakertre és parkerdőre néz. Ebben számos kiszolgáló, kiegészítő épület teszi még inkább sokszínűvé a helyet, többek között az Operaház, a Muzsikaház, a Marionett-színház, a vendégfogadó, a kínai ház, a Bagatell, a remetelak, valamint a Diána-, a Fortuna- és a Vénusz-templom. Mindennek, illetve a környék természeti és kulturális értékeinek köszönhetően Fertőd az egyik legszebb hely Nyugat-Magyarországon, egyben az ország jelképe és leglátogatottabb látványossága.
Cédrusok és mamutfenyők között: Zirc
Munkájukat a török elpusztította, ám később várost alapítottak a helyen, melyre 1814-ben az egyház is felfigyelt, és Zircet 1814-ben rendi tartományi székhellyé tette. Ma az apátság klasszicista épülete ad otthont hazánk egyik legjelentősebb műemlékkönyvtárának. A gyűjtemény a város legnagyobb szülöttje, Reguly Antal nevét viseli.
A páratlan ősnyomtatványairól nevezetes bibliotéka méltó elhelyezéséért és berendezéséért - többek között egy intarziás asztallapért - az azt megálmodó asztalosmester, Wilde József 1862-ben díszoklevelet kapott a londoni világkiállításon.
A monostor környékén a területen átfutó Cuha-patak vizét használva hársfasoros-tavas-szigetes liget született lassacskán. Van benne mamutfenyő, 250 éves kőhíd, libanoni cédrus, emlékmű - minden, ami csak egy arborétumba kell. Ha egy vadregényes, andalító délutánra vágysz, érdemes meglátogatni.
Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült. Képek: www.tata.hu; www.zirc.hu.
