3 meseszép, romantikus kirándulóhely itthon
Szerelmeseknek!
Olyan helyet keresel, ahol minden tökéletes egy varázslatos, kettesben töltött délutánhoz?

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Kastélyok, természet, virágok, napsütés és meseszép tóvidékek - mind tökéletes kellékei egy meghitt, romantikus délutánnak. Ha a hétvégi ejtőzést és a megszokott programokat szeretnéd valami izgalmasabbal megfűszerezni, vedd célba az ország három gyönyörű, titokzatos vidékét!

Tata
Fertőd
Zirc

Ahol megállt az idő: Tata

Még Géza nagyfejedelem uralkodása idején a leendő fejedelem, az ifjú Vajk szerzetes nevelőjét így szólította: keresztapám. Azt pedig a régi magyarban úgy mondták: tata. A szerzetes Deodatus munkáját befejezve a jutalmul kapott birtokon bencés kolostort alapított, amit róla neveztek el. Kissé regényes, de elég dicső eredet ez ahhoz, hogy ma is így meséljék.

A környék mindenesetre mindenkinek ideálisnak tűnt. Vadban gazdag erdő, hullámzó tavak, patakok és számtalanul sok forrás. Tata már félmillió éve az emberek virágzó telepe, a rómaiak az itteni források vizét vezették erődtáboraikba, később pedig Mátyásnak is kedvelt vadaskertje volt. Tata legnagyobb látványossága a királyokat is csábította. Az öreg vár, a tatai vár ugyanis sosem szolgált védelmi célokat, már eleve nem katonai céllal épült. Birtokközpont volt és mulató, királyi exkluzivitással. Rejtek- és szórakozóhely, egyben vadászkastély, amit 1397-től építettek a mocsaras vidék egyik sziklaplatójára.

A vizek szabályozása után a második nagy fellendülés az Esterházyakkal érkezett meg, akik a tóra hidat építettek, a faluba pedig a gyönyörű, magyar Weimarként is emlegetett kastélyt. Amikor Esterházy Ferenc római fürdőt alakított ki a helyen, a környék nevezetesebb romjaiból idehordott faragott kövek - melyek ma az Angolparkban találhatóak - még romantikusabbá tették az amúgy is sejtelmes, varázslatos helyet.

Egy csepp Versailles: Fertőd

Egy jobbágyfalu, Süttör állt a hansági láp nyugati szélén, mely 1681-ben jutott az Esterházy család birtokába. Egy császári építész 1720-ban kapott megbízást egy egyemeletes vadászház megtervezésére és felépítésére Süttör határában, melyet Esterházy Fényes Miklós építtetett tovább, aki egész háztartását itt akarta berendezni.

A grandiózus fejlesztés gyümölcse Magyarország legjelentősebb barokk-rokokó kastélyegyüttese lett, a magyar Versailles, ahogy az ámuló kortársak nevezték a bécsi és francia kastélyokkal is vetekedő csodát. A 126 helyiséges palotaóriás belső tereibe - díszterem, zeneterem, a Belvedere és a Sala Terrena elnevezésű fogadóterem - a fogadóudvarról hatalmas díszlépcső vezet. A szépen ívelt belső udvart körülzáró főépületgyűrűhöz kétoldalt a földszintes télikert, átellenben pedig a képtár épülete csatlakozik.

A délre tájolt főhomlokzat a hatalmas franciakertre és parkerdőre néz. Ebben számos kiszolgáló, kiegészítő épület teszi még inkább sokszínűvé a helyet, többek között az Operaház, a Muzsikaház, a Marionett-színház, a vendégfogadó, a kínai ház, a Bagatell, a remetelak, valamint a Diána-, a Fortuna- és a Vénusz-templom. Mindennek, illetve a környék természeti és kulturális értékeinek köszönhetően Fertőd az egyik legszebb hely Nyugat-Magyarországon, egyben az ország jelképe és leglátogatottabb látványossága.

Cédrusok és mamutfenyők között: Zirc

I. András királyunkat az itteni gazdag királyi vadasparkban érte a halál, és innen vitték az általa alapított apátságba, Tihanyba, végső nyughelyére. Meglehet, hogy ezért hívta-telepítette ide III. Béla a cisztercitákat. Felesége, a magyar királyné francia hercegnő volt, az ő hazájából érkeztek a szerzetesek, akik templomot, rendházat építettek nem csak maguknak, de a környék épülésére és dicsőségére is.

Munkájukat a török elpusztította, ám később várost alapítottak a helyen, melyre 1814-ben az egyház is felfigyelt, és Zircet 1814-ben rendi tartományi székhellyé tette. Ma az apátság klasszicista épülete ad otthont hazánk egyik legjelentősebb műemlékkönyvtárának. A gyűjtemény a város legnagyobb szülöttje, Reguly Antal nevét viseli.

A páratlan ősnyomtatványairól nevezetes bibliotéka méltó elhelyezéséért és berendezéséért - többek között egy intarziás asztallapért - az azt megálmodó asztalosmester, Wilde József 1862-ben díszoklevelet kapott a londoni világkiállításon.

A monostor környékén a területen átfutó Cuha-patak vizét használva hársfasoros-tavas-szigetes liget született lassacskán. Van benne mamutfenyő, 250 éves kőhíd, libanoni cédrus, emlékmű - minden, ami csak egy arborétumba kell. Ha egy vadregényes, andalító délutánra vágysz, érdemes meglátogatni.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült. Képek: www.tata.hu; www.zirc.hu.

Ezt is szeretjük