Titkos, ősfás kertecske a belváros szívében - Egykor eperfaliget volt a szobrokkal teli Epreskert helyén

A terézvárosi villák között, kellemes sétatávolságra a Hősök terétől található egy eldugott, ősfás, szobrokkal teli kertecske, az Epreskert.

A nagy múltú, izgalmas történetű terület, az ősfás parkocska és a rajta található épületek ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartoznak.

Epreskert Budapesten 

A Szondi, a Bajza, a Kmety György és a Munkácsy utca között lévő kert már a 75-ös trolin utazva is felkeltheti az ember érdeklődését, ez leginkább a fák között megbújó szobroknak köszönhető. A kerítésen bepillantva sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mi célt szolgálhat a város szövetébe beékelődött, különleges kis park, ugyanis az Epreskert Budapest kevésbé ismert csodái közé tartozik, annak ellenére, hogy viszonylag frekventált helyen van, sétatávolságra a Városligettől és a Kodály köröndtől is. Igaz, ide nem léphet be akárki, hiszen a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékének műtermei, egyéb műhelyei, valamint kiállítóterme található itt. 

Az Epreskert nevét a korábban a területen található, az 1800-as évek második felére már elvadult eperfaligetről kapta. Korábban a telek a mainál jóval nagyobb méretekkel rendelkezett, a fák pedig a selyemhernyó-tenyésztést szolgálták, az állatok a fák levelével táplálkoztak. A művészet és a nagy művészegyéniségek az 1880-as években vették át az irányítást a kert felett. Huszár Adolf szobrászművész kapott itt telket 1879-ben, mivel a Városliget rendezése miatt műterme épp elbontásra került, miközben fontos megbízáson dolgozott: Deák Ferenc szobrát kellett elkészítenie az 1876-ban elhunyt politikus Fiumei úti sírkertben létesített mauzóleumába. Miután Huszár Adolf beköltözött, felmerült egy művésztelep kialakításának gondolata, Stróbl Alajos vezetésével neki is láttak a terület rendezésének. 

A főváros átadott telekrészeket a Mintarajztanodának, amely a mai egyetem jogelődje. Két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre itt. A tanárok, a kor nagy művészegyéniségei, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Zichy Mihály és Székely Bertalan műtermet kaptak a területen. Az oktatók le is telepedtek a környéken, így élénk művészeti élet költözött az utcákba és a kertbe is. Voltak, akik az Epreskerten belül éltek, Stróbl Alajos az anekdoták szerint reggelente állítólag kürtszótól kísérve, lóháton hagyta el a kertet. 1890-ben, Laborfalvi Róza halálát követően a Bajza utcába költözött Jókai Mór a nevelt lányával, Jókai Rózával, valamint annak férjével, Feszty Árpáddal. 

Itt készültek a Hősök tere szobrai

Fontos momentum, hogy 1886-ban a Lendvay utcai részen állította fel pavilonját a szobrászművész Zala György, és itt dolgoztak Schickedanz Alberttel együtt a honfoglalás ezeréves jubileumának emléket állító Hősök terei Millenniumi Emlékmű szobrain. 

Stróbl Alajos, a szobrász mesteriskola vezetője jócskán formálta a kert arculatát, többek között a műemlékek megmentésén keresztül. Kijárta például, hogy a 18. század közepén Mayenhoffer András által készített józsefvárosi kálvária alépítményét darabokban átszállították a Kálvária térről, és felállították a kertben, ma kiállítóhelyiségként működik. A Mátyás-templom középkori kapuzatát és különböző szobormásolatokat is áthoztak ide. 1921-től az Epreskertben működő iskolák az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába olvadtak. 

Az Epreskert nem közpark, a Képzőművészeti Egyetem hallgatói és munkatársai előtt áll nyitva. A nagyközönség szervezett programokon, illetve a kiállításokra látogatva léphet be, ehhez jó alkalom például az április 26-án nyíló Rajzok és szobrok Stróbl Alajos műterméből című tárlat. 

8 gyönyörű budapesti palota

A 8. kerület gyöngyszeme a Múzeum körút és az Üllői út között megbújó Palotanegyed, mely nevét a 19. század második felében arisztokraták, grófi családok által épített elegáns, sokszor fényűző palotákról kapta. Egykor viccesen Mágnásfertály gúnynévvel is illették a területet.

(Kiemelt kép forrása: Wikipédia/Oguszt. Cikken belüli képek forrása: Indafotó/irenne56,  Fortepan/Hunyady József, Wikipédia/MarlaSinger7.)

• budapest
• kert
• művészet
• művészettörténeti érdekesség
• epreskert
• Utazás