Rozsdásak, omladoznak, mégis rajonganak értük: mutatjuk a legszebb elhagyatott ipari épületeket
A kalandok és az emlékek miatt is keresik őket.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A piaci változások következtében gyakran előfordul, hogy egy gyár termékeire már nincs szükség, így maguk az épületek is feleslegessé válnak. Nem minden esetben költözik azonban egy új cég a megszűnt helyére, hogy tovább folytassa a termelést.
Az így létrejött kísértetgyárak és romos ipari épületek sokak fantáziáját izgatják. A városi felfedezők, azaz urban explorerek kalandos, gazdag történettel rendelkező helyeknek tartják őket, a fotósok számára kimeríthetetlen témát kínál a rozsda és a málló falak, míg megint másokat hosszú évtizedek munkája és emlékei fűznek a régi gyárakhoz.
Elhagyott ipari épületek
Magyarországon bőven találni elhagyatott ipari létesítményeket. Noha az épületeket eredetileg a praktikus szempontokat szem előtt tartva tervezték, és szinte senki sem mondta volna rájuk, hogy szépek, mostanra ez megváltozott. Nemcsak az idő vasfoga kezdte ki az őket, de a természet is igyekszik visszahódítani, ami az övé volt. Ez a folyamat különleges szépséget ad ezeknek a helyeknek, ami a mulandóságra emlékeztet. Nézegess meg néhány magyar példát!
A Bükk-vidéken már az 1700-as évek derekán megkezdődött a kohászmunka. A diósgyőri üzem két világháborút termelt végig, miközben bombatámadás is érte, majd államosították.
A több ezer embert foglalkoztató üzem privatizációja 1991-ben kezdődött meg, amikor ukrán tulajdonba került. 2009-re azonban elvesztette versenyképességét, így megszűnt.
1912-ben kezdték meg működésüket Budapest Székesfőváros Elektromos Művei. A kelenföldi erőmű döntő szerepet játszott a város villamosáram-ellátásában.
A Budapest100 keretein belül az erőmű központi vezérlőterme is látogatható, mely új korában az aktuális csúcstechnológiát képviselte, ám mai szemel is lenyűgöző.
Egercsehi lakói a 20. század elején a szénbánya termeléséből éltek. Miután megszűnt, a legtöbb épületet lebontották, a falu hanyatlásnak indult. A hagyományokat őrizve máig tartanak bányásznapot.
A soproni vasöntöde eredetileg óriási volt: acéllal, lágyvassal, harangöntéssel, patkókészítéssel, gép- és vagongyártással is foglalkoztak itt az évek során. Mára az épületek javát visszahódította a természet.
A Csepel Műveknél 35 ezer fős munkaközösség dolgozott. Az ipari parkká alakult hatalmas területen itt-ott termelnek, másutt nem hivatalos ipartörténeti műemlékként üresen állnak a gyárak.
A parádsasvári üveggyár 2005-ben zárt be közel háromszáz év működés után. A helyi gyógyvíz palackjai, később dísztárgyak készültek itt. A hatszáz főt foglalkoztató üzem a privatizáció után indult hanyatlásnak.
Százhalombatta téglagyára száz év működés után, az 1990-es évek elején zárta be kapuit. Az üzem legjobb időszaka 1967-68 volt, amikor 23 millió téglát készítettetek évente. Utolsó álló épülete műemlék.
A régi, budai fésűsfonó és szövőgyár fésült gyapjút állított elő eleinte, később minden textilgyártási folyamatot képes volt végezni a létesítmény. 1990 után szűnt meg, több üres épületet hagyva.
Villány és Villánykövesd között üresen áll a régi téglagyár. Mára ipartörténeti látványosság lett belőle.
A képek forrása: indafoto.hu / Puffancs, juditny, Balla Béla, delamancsa, Spongyi, Czuppon Tamás, Dragon22, anna schwelung, andy_a_bandy, Rolling.
OLVASD EL EZT IS!
- panoráma
- pihenés itthon
10 pad Magyarországon, ahová egyszer le kell ülni: soha nem felejted el a gyönyörű panorámát
- túra
- szellemfalu
A magyar szellemfaluban hatalmas élet van, bár egyetlen lakója sincs
