Szomorú látvány az egykor pompás magyar kastély: jobb sorsot érdemelne

Nehéz úgy autózni az országban, hogy az ember ne botlana bele egy-egy lepusztult faluvégbe, omladozó épületbe, vagy akár egy valaha szépen díszített, sok éven át lakott kastélyba vagy kúriába, ahová ma már csak a szél jár tekeregni.

Ezek az épületek reménytelenül roskadoznak a hatalmas telkeken; általában nincs anyagi forrás a felújításukra, így végül ezek a sokféle célra újrahasznosítható épületek teljesen leromlanak, míg végül már nem lehet őket megmenteni. 

Elhagyatott kastélyok Magyarországon 

Amikor ezeket a házakat megálmodták, majd felépítették, még senki sem sejtette, hogy néhány évtized múltán már csak a természet lesz az egyetlen lakójuk. A falak, a megkopott bútorok, a padló recsegése mind olyan történeteket suttognak, amelyeket talán már senki sem tud elmesélni. Gyakran kifosztva, romokban állnak, csendben várva az idő könyörtelen végítéletét. Pedig némi ráfordított energiával, bőkezű támogatásokkal és közösségi összefogással ezek az épületek akár új életre is kelhetnének – sok faluban és kistelepülésen jelentene nagy változást, ha a rég elhagyatott kúriák közösségi térként, iskolaként, orvosi rendelőként, esetleg kulturális célokat szolgáló helyként élednének újjá.

Hauszmann-Gschwindt kastély

Velence városában három kastély is egyetlen család nevéhez fűződik, a Meszleny családéhoz. Az egyik a Meszleny–Wenckheim-kastély, amely a helyi közösség szolgálatában áll, és könyvtárként, valamint házasságkötő teremként működik. A Hauszmann–Gschwindt-kastély, jelenleg magántulajdonban van. A harmadik épület, amelyet gyakran egyszerűen Meszlényi-kastélyként emlegetnek, egy modern, sokfunkciós látogatóközpontként kap új életet. 

A Hauszmann-Gschwindt kastélyt a Meszleny család a 18.században építtette, amely Hauszmann Alajos mesterjegyeit őrzi. Hauszmann nem építette át a kastélyt, megőrizte eredeti, klasszicista főhomlokzatát és barokk kerti homlokzatát. A Gschwindt család az 1920-as években neobarokk stílusban átalakította.

Az épületet az ötvenes években elérte az államosítási hullám, majd többször gazdát cserélt a rendszerváltás után, jelenleg pedig magántulajdonban van, azonban nincsen felújítás alatt. A kastélyba lépve még ma is láthatóak a letűnt korszak legszebb darabjai, köztük egy neobarokk kandalló, a díszesen faragott fa lépcső, amely az emeletre vezet, és a díszterem fantasztikus mennyezeti stukkói. A kastélypark matuzsálem gesztenye- és hársfái ma is rendületlenül őrzik az épületet. 

A Balaton-part kísértetkastélya

A Fekete-kastély Balatonederics kísérteties öröksége, amelynek a falai rémtörténeteket őriznek. Balatonederics határában, a sűrű növényzet ölelésében bújik meg egy különös hangulatú épület, amely évtizedek óta a lassú pusztulás martaléka. A helyiek Fekete-kastélynak keresztelték a sötét multú épületet. 

Az egykor nemesi családok otthonául szolgáló kastély története a 19. században kezdődött, de a huszadik század tragédiái tették igazán hírhedtté. 1912-ben féltékenységből meggyilkolták a kastély szakácsnőjét, majd egy öngyilkosság is történt két évvel később. A kastély később többször gazdát cserélt, rövid ideig üdülőként is működött, de mára elhagyatottan áll, falai repedeznek, ablakai vakon bámulnak a bozótos kertre. 

Széchenyi-Wenckheim kastély

Békéscsaba és Gyula között, nagyjából félúton fekszik a Pósteleki Szabadidőpark, amely kedvelt úti cél a környékbeliek és a kirándulók számára egyaránt. A hatalmas parkerdő szívében áll a romantikus hangulatú Wenckheim–Széchenyi-kastély festői romja.

A neobarokk palota 1906 és 1909 között épült, Siedek Viktor bécsi építész tervei alapján. A monumentális kastélyt 15 hektáros park öleli körbe. A szabadkígyósi Wenckheim Frigyes és hitvese gróf Wenckheim Krisztina ajándékozta hozományul Kriszta lányuknak és vejüknek, gróf Széchenyi Antalnak a pompás épületet. A háromszintes, 72 szobás kastély korának technikai vívmányaival volt felszerelve: villany- és gázvilágítás, vízvezeték-hálózat tette kényelmessé az itt lakók életét. Az alagsorban 30 helyiség kapott helyet – személyzeti lakások, raktárak, mosókonyha, fürdőszoba, WC, valamint a mindenkori udvaros lakosztálya.

A magasföldszintet a család foglalta el, 28 szoba és 3 fürdőszoba is helyet kapott ezen a szinten. A közösségi tereket, a társalgót és a könyvtárat a falban vezetett meleg levegős rendszerrel fűtötték, ami abban az időben rendkívül modern megoldásnak számított. A társasági élet központja, a szalon két márványkandallónak adott helyet, míg az első emeleten voltak a vendégszobák. A főbejárat felett ma is felfedezhető még a Wenckheim és Széchenyi címer helye, melyet a II. világháború után semmisítettek meg. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

• elhagyatott hely
• elhagyott
• kastély
• belföldi turizmus
• urbex
• Utazás