Egy hely itthon, amiért az egész világ irigyel minket

Ópusztaszer neve az első magyar országgyűlés helyszíneként vonult be hazánk történelmébe. Persze a szó valódi értelmében vett országgyűlésről szó sincs, Ópusztaszer nevéhez azonban a köztudatban mégis ez a gondolattársítás fűződik. Anonymus Gestájában ugyanis azt hagyományozta az utókorra, hogy a honfoglalás megtörténte után itt, ezen a helyen gyűlt össze a hét vezér, hogy szerit ejtsék a további teendők megbeszélésének.

Ősi település

Jeles Névtelen történetírónk azt is tudni vélte, hogy ez alkalomból megerősítették a köztük lévő vérszerződést. Vagy így történt, vagy nem, de nagy jelentőséggel bírhatott e hely - mely előbbiek értelmében hazánk első települése -, mert a régészeti ásatások tanúsága szerint már István korában állhatott itt egy monostor, mely a 12. század végén háromhajós, impozáns méretű templommá bővült.

Ezt a tatárjárás elpusztította, és nem is épült újjá. A tatár, később török és labanc által feldúlt alföldi település aztán feledésbe is merült a nemzeti közgondolkodásban.

A magyarok emlékparkja

A millennium nagy nemzeti lelkesedése közepette azonban szinte természetesnek tűnt, hogy itt, Pusztaszeren, a feltételezett gyűlés helyén is emlékművet emeljenek az eseménynek és Árpád vezérnek. 1956 után pedig Nemzeti Történeti Emlékpark kiépítése kezdődött meg a területen, mely mára 22 ezer hektáros területűvé duzzadt.

Hasonló emlékparkra nem csupán Kelet-Közép-Európában, de világszinten is kevés példa akad. A régi Árpád-emlékmű mellett a legismertebb látnivaló a Feszty Árpád által 1894-ben festett monumentális körkép. A 15 méter magas, 115 méter hosszú festmény felülete 1725 négyzetméter.

A park nevezetességei

A festmény tablószerűen mutatja be a magyarok felkerekedését az őshazából, a vándorlást, a honfoglalás és a megtelepedés mozzanatait, középpontba állítva a győztes Árpád méltóságteljes alakját.

A Világörökség magyar helyszínei

Nézegess képeket!

Elolvasom

1979-től folyamatosan bővült a pusztaszeri szabadtéri néprajzi gyűjtemény - skanzen - is, mely az alföldi tanyák, falvak és kisvárosok 19. századi és 20. század eleji képét igyekszik megmutatni.

Az Árpád-emlékmű mellett található monostorrom szintén az emlékpark híres látnivalója, emellett azonban az eurázsiai sztyeppék világát idéző nomád park is messze földről vonzza a turistákat, csakúgy, mint a Csete-jurták misztikus együttese.

A legfőbb látnivaló

A 15x120 méteres Feszty-körkép megfestésének munkálatai 1891-ben kezdődtek el. A terveket Feszty Árpád felesége szakmai támogatásával készítette el, maga a kép pedig a kor számos neves festőművészének közreműködésével születhetett meg.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

_Promóció

A gigantikus alkotás 1894 tavaszára készült el, és a millenniumi kiállítás legfőbb szenzációjaként üdvözölte a sajtó és a közönség. A londoni világkiállításon nemkülönben a legfontosabb művek közé sorolta a korabeli kritika.

Feszty Árpád mesterműve hatalmas áldozatok árán született meg - a festő magánvagyonából is komoly összeget áldozott a kép létrehozására -, és a sors sem fogadta kegyeibe A magyarok bejövetelét.

Szerencsére az 1970-es évektől kezdve több lépcsőben teljes restauráción esett át, és 1995-ben az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban került kiállításra, olyan körülmények között, melyek valóban méltók a nemzeti történelmünk iránt elkötelezett festőművész egyedülálló alkotásához.

Képek: www.orszagalbum.hu, gjulia, SZAMár, Hajdara István, spurca; hu.wikipedia.org Feszty-körkép szócikke.

Cikkünk a Szívünk hungarikumai című könyv alapján készült.

A kiadvány a magyar nemzet évezredes örökségének, építőmunkájának és tehetségének ragyogó példáit gyűjti össze. Célja nem egy történelmi arcképcsarnok vagy egy turistáknak szánt útikalauz, hanem egy sokszínű és érdekes tabló elkészítése volt.

Összeválogatja mindazokat a szimbólumokat és hagyományokat, természeti csodákat és személyeket, melyek meghatározzák, miként látják a magyarok nemzetünket, és miként tekint ránk a nagyvilág. Felsorakoztatja legbecsesebb kincseink javát, melyek kiemelt helyet birtokolnak a szívünkben, és büszkeséggel töltenek el bennünket.

Kiadja a Szalay Könyvkiadó.
A könyv ára 1800 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.

• hagyomány
• falu
• történelmi látnivalók
• magyar csodák
• Utazás