Egy férfitestrészről nevezték el a falut? 3 pajzán település Magyarországon

Egy település elnevezése nagyon is árulkodó lehet: a történettudomány és a néprajz sok információt nyerhet keletkezéséből, az első birtokosok neveiből, de akár a falu nagyobb sorsfordulói is nyomot hagyhatnak a helységnévben.

Eleinte nem volt semmiféle névadási szabályozás, így a településnevek a helyiek spontán ötletei alapján kerültek a köztudatba, később persze ezek változhattak a törvényi formulák révén. Sokszor egészen prózai forrása volt egy-egy névadásnak, de a helyiek fantáziája nem egy eredetmondát gondolt tovább.

Mi köze Herédnek a férfiakhoz?

Heréd, a Hatvantól néhány kilométernyire fekvő Heves megyei település neve egy 1138-ban keltezett oklevél 1329-es átiratában bukkan fel először Kerudy, majd Herudy alakban, csak 1461-ben említik Herédként. A szó a palóc népnyelvben eredetileg valamilyen foglalkozási ágat vagy eszközt jelenthetett - vagyis eszerint nincs sok köze a férfi testrészhez, míg mások úgy tartják, a kétértelmű falunév a kényelmes életmódot folytató lusta herékre utal.

Az írásos emlékek szerint a település lakói a honfoglalás idején pásztorkodással foglalkoztak: az állatokat a dús legelők felé terelték, melyekből nem volt hiány a falu környékén, a lóherében bővelkedő mezők pedig végül nevet adtak a községnek. Ha Heréden jársz, a Hősök szobrát és a 18. századi római katolikus templomot semmiképp se hagyd ki.

Ondódi eredetmondák

A pejoratív asszociációk szinte kikerülhetetlenek a Hajdú-Bihar megyei Ondód kapcsán. Olyannyira, hogy a helyiek egy időben komolyan fontolgatták a településnév megváltoztatását a település korábbi - Kishegyes - elnevezésére, de a Földrajzinév-bizottság elutasította a javaslatot.

Ma Ondód már Debrecen egyik városrésze, eleinte viszont csak pusztaság volt, melyet a város polgárai között osztottak szét a házak után. A hivatalos változat szerint a név eredete egykori tulajdonosához köthető: bár erre nincs közvetlen bizonyíték, úgy tartják, hogy a terület egykor Ond vezér birtoka lehetett. Utóbb megkapta a -d kicsinyítő képzőt, így a 13. században már Ondódként említik. A frivolabb eredetre alapozó változat sem egészen pejoratív, a hímivarsejtet jelentő szó eredetileg ugyanis korpát, durvára őrölt lisztet jelentett, így megeshet, hogy a lisztkészítés körülményei vagy folyamata lehetett a névadás kiindulópontja.

Mi ihlette Nagyajak nevét?

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ajak egy nagyközség Nyíregyházától 42 kilométer távolságra. A mezőváros jellegű települést 1270-ben említik először Ayac formában, 1299-ben pedig a nagyváradi káptalan már Kis Ajak és Nagy Ajak nevét is leírja egy oklevélben, melyek ma is létező részei a községnek. A nevet elsősorban az Ajak családnévből eredeztetik, Ajak Miklós földbirtokosra utalva, de nem vetik el annak a lehetőségét sem, hogy a helységnév forrása valójában az ajak köznév volt.

Utóbbi egy származékszó, mely nem csupán száj értelemben volt használatos: az aj, vagyis nyílás szóból jött létre kicsinyítő képzővel, mely éppúgy jelentett völgyet, mint rést vagy szűkületet, a helynévadásnak pedig gyakran volt földrajzi indíttatása. Csak később szűkült le az ajak jelentése, így bármilyen elmésnek is tűnik a gondolat, a falurész nevének aligha lehetett csókos száj vagy női testrész az ihletője. Ha még több pajzán falunévre vagy kíváncsi, kattints ide!

Képek: hu.wikipedia.org Heréd szócikke, Pas-6; www.orszagalbum.hu, drinker; www.ajak.hu.

Ismersz még vicces vagy épp pirulós faluneveket?

• falu
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás