A legpajzánabb falunevek Magyarországon

A magyar települések névadásának története legtöbbször sok száz, sőt, akár ezer esztendőre is visszanyúlik, nyelvünk azonban számos változáson ment keresztül, és egy-egy kifejezéshez új jelentéstartalmak társultak. Nem véletlen hát, hogy az, ami egykor méltóságteljes elnevezésnek tűnt, ma vicces, sőt, olykor pajzán hangzása miatt mosolyt csal az arcokra. A következő falvak nevei is ilyenek.

Bugyi

Budapesttől nem messze, mintegy 30 kilométerre, Ócsa és Dabas közelében található Pest megye, de talán az ország egyik legviccesebb nevű kisközsége, az 5149 lelket számláló Bugyi.

A településről elsőként 1321-ben tettek említést, azonban nem sok köze van a női alsóneműhöz, az érdekes és egyben megmosolyogtató névválasztás az egykor itt élő, földbirtokos nemesi család tagjainak, Bugyi Máténak és Péternek köszönhető.

A települést a török hódoltság alaposan megtépázta, a falu azonban Beleznay Jánosnak köszönhetően újjászületett, és ma is szép látnivalókkal büszkélkedik, közöttük a községházával, a református templommal, a zsidó temetővel, valamint a szégyenkővel, ahol a törvénysértők bánták meg bűneiket, illetve a parázna leányoknak kellett vezekelniük.

Magyarlukafa

A Baranya megyei, sokakban pajzán gondolatokat ébresztő Magyarlukafa az ország egyik legapróbb települése - alig több mint száz lakos él itt -, mely gyönyörű környezetben, a Zselici-dombság déli részén, a Csillagos Égbolt Rezervátum határán fekszik. Az apró falucska büszkesége a Magyarlukafai Néprajzi Műhely, illetve a tájház, ahol egykor fás, gyertyakészítő és szerszámos műhelyek működtek.

Ezek ma népszerű turistalátványosságok, évről évre több száz fő vesz részt az alkotótáborokban, ahol az ősi mesterségek, közöttük a zsuptetőkészítés alapjait sajátíthatják el a látogatók. Különösen nyáron érdemes a településre látogatni, ilyenkor ugyanis több fesztivált is rendeznek itt. Emellett, mivel a helyiek korábban főként állattartásból éltek, az állatok védőszentje, Szent Vendel tiszteletére is hatalmas ünnepséget rendeznek minden év októberében, mely több ezres tömeget vonz.

Nyalka

A meseszép Bakony hegység előterében, a Pannonhalmi-dombság közelében találod meg hazánk egyik legrégebbi települését, Nyalka községet. A Győrtől mindössze 23 kilométerre fekvő faluról már 1001-ben is említést tettek a korabeli bencés apátság okiratában. Az itt épített utak, illetve az Árpád-házi királyok uralkodásának ideje alatt épült nagytemplom a középkor jellegzetességeit hordozzák magukon.

A 450 fős Nyalka község egy könnyed nyári kiruccanáshoz is ideális helyszín, a Kishegyen kialakított üdülőövezetben a lovas sportoknak hódolhatsz, a 2001-ben épült Millenniumi Parkban pedig számos kerékpárossal találkozhatsz, ugyanis a településen jelentős kerékpárutak futnak össze. A falu egyik jellegzetes ünnepére, a június végén, július elején megrendezett aratónapra is érdemes kilátogatni, ahol már évek óta lovas és fogathajtó versenyekkel, illetve bemutatókkal teszik látványosabbá a korabeli, hagyományos gabonabetakarítási technikákat.

Heréd

A Heves megyei Hatvan közvetlen szomszédságában található az a kis község, melynek neve miatt gyakran kerülnek kellemetlen helyzetbe a helyiek. Herédet egy 1138-ban íródott oklevél említi először Kerudyként, majd Herudyként, Herédként először 1461-ben jegyezték le.

A palóc eredetű szónak eredetileg persze semmi köze a férfiassághoz, ezzel csupán valamilyen foglalkozásra, illetve munkaeszközre utalhattak, vagy azokra, akik nem dolgoztak. A palóc néphagyományokat ma is őrzik és ápolják az alig több mint kétezer fős településen.

Bár a falu nem kimondottan nagy, nevezetességekkel és érdekes programokkal így is büszkélkedhet, a templomok mellett szobrokat és emlékműveket is meg lehet csodálni, a hagyományos ősz eleji búcsún pedig megannyi palóc emlékre szert tehetsz. Ha még több mulatságos falunevet szeretnél megismerni, kattints ide!

Képek: www.orszagalbum.hu, Dendi, juhaszj, kallojazmin, lobzik; hu.wikipedia.org Nyalka szócikke, hivatal; www.magyarlukafa.hu.

• falu
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás