Az ország legviccesebb falunevei

A történelem során azok a népcsoportok, melyek megfordultak a Kárpát-medencében, kulturális és történelmi örökségük mellett érdekes nyelvi megoldásokat hagyományoztak ránk, többek között olyan településneveket, melyekről talán nem is gondolták, hogy jó pár száz évvel később széles mosolyt csalnak az emberek arcára.

Így van ez a következő falvak esetében is: ha szeretnél bűbájos helyekre látogatni, melyek kicsit különböznek a többitől, a következő településeket érdemes célba venned.

Sáta

„Sátán vagyok, ma elmarad a mise” - a félreérthető idézet egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Ózdtól 15 kilométerre fekvő kis település templomajtaján volt egykor olvasható, a plébános ugyanis így tudatta a hívekkel, hogy a szomszédos faluba, Sátára kellett utaznia.

A község neve már az 13. századtól kezdve szerepel a feljegyzésekben, története során pedig számos műemlékkel gazdagodott. A mintegy 1500 lelket számláló településen évszázadok óta használatban van a római katolikus templom és a plébániaház, emellett egy rejtélyes hangulatot árasztó kastéllyal is büszkélkedhet.

A Fáy-kastély felújítására sajnos nincs pénze a településnek, de talán épp a romos kertnek és épületnek köszönheti titokzatos hangulatát, illetve azt, hogy egyre inkább vonzza a turistákat.

Az üresen álló épület továbbá izgalmas titkot rejt: a kastély alatt egy alagút található, melyen át a szobákból a közeli hegy lábához juthattak ki az ott élők. A járatot feltehetően az 1940-es években befalazták, de nyomai nem tűntek el.

Szalonna

A szalonnaiak a szóvicceket már régen megszokták, csak egy apró mosollyal jelzik a humoros látogatónak, nem mondott újat, ezt már hallották. Az alig több mint ezer fős kis falu Miskolctól 50 kilométerre fekszik, neve pedig valószínűleg a szláv slana, vagyis sós szóból származik, közelében ugyanis egy kissé sós vizű forrás csobog.

Ha itt jársz, nem szabad kihagyni a település templomát, melyet eredetileg katolikusok építettek, azonban ma reformátusok használják. Az Árpád-kori templom mellett fa harangláb magasodik - ha sikerül kinyittatnod, érdemes felmászni a tetejébe, hogy onnan nézhess szét a faluban. Mindemellett a Bónis-Gedeon-kastély mellett sem szabad szó nélkül elmenned.

Lánycsók

A kellemes hangzású, mintegy négyezer éves település a szájhagyomány szerint három leánytestvérnek köszönheti nevét. A három testvér az örökség miatt összeveszett, és sokáig haragban volt, mígnem ezen a településen összecsókolózva kibékültek - tartja a történet.

A falu Baranya megyében található, itt találkozik a Duna völgye a Dunántúli-dombság lankáival. A dimbes-dombos faluhatárban mindenütt folyik szőlőtermesztés, így, míg ősszel a szüreti fesztiválok hangulata varázsolja el a látogatókat, addig tavasszal és nyáron három pincesor ínycsiklandó borai közül válogathatnak az ideérkezők. A falu nevezetes látnivalója továbbá a római katolikus templom, illetve az úgynevezett Népház, az egykori leventeegylet székháza.

Még egy gyöngyszem falu

Neve nem hangzik viccesen, annál inkább kifejezően: Zengővárkony hazánk egyik legbájosabb falva, mely a Mecsek lankái között bújik meg. Nézd meg videónkat, és keresd is fel utána!

Pornóapáti

A pikáns elnevezés eredetét homály fedi, de valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik - 1899-ig csak Pornó volt a település neve -, melyhez később adták csak hozzá az apáti utótagot ciszterci apátságának köszönhetően.

A Vas megyei falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, azonban 1923-ban népszavazással visszakerült Magyarországhoz.

A Szombathelytől 16 kilométerre fekvő település csodaszép környezete kellemes kirándulások helyszíne lehet, a Pinka-folyó partján andalogva a kirándulók többsége el is felejti, hogy Magyarország egyik legviccesebb nevű településén jár.

Képek: hu.wikipedia.org Sáta szócikke, Civertan; www.orszagalbum.hu, SzPéter; www.lanycsok.hu, Mészáros István; hu.wikipedia.org Pornóapáti szócikke, Darinko; www.pornoapati.hu.

• falu
• hazai kirándulóhely
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás