60-an sem lakják a picurka, tündéri magyar falut: elakad a szavad Égerszög nyugalmától

Égerszög gyönyörű, csendes, nyugodt kis falu az Aggteleki-karszt lankái alatt, melynek vidékén megannyi szépség várja a természetjáró túrázókat.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye páratlan falvát a KSH legfrissebb adatai alapján mindössze 53 fő lakja, páratlan fekvése és természeti értékei mégis messze földön különlegessé teszik, így méltán kerülhet fel a bakancslistára.

Az icipici zsákfalu hangulata, a hagyományos parasztházak sora az utcákon, valamint az Aggteleki-karszt szépségei miatt is megéri a nagyobb utazást. Az eljutás ugyanis korántsem egyszerű: Miskolcról Perkupáig vonattal, majd ott buszra szállva érhető el a település, autóval pedig nagyjából három óra az út.

Égerszög látnivalói

Égerszög Rudabányától közúton 11, Miskolctól 48 kilométerre bújik meg az Aggteleki-karszt oldalában. A faluba lépve azonnal magával ragadja a túrázókat a nyugalom, a csinos, galyasági, perkupai népi építészeti stílust őrző parasztházak között egy élmény sétálgatni.

A falu területén már a 12. században is állhatott egy település, melyet Kovácsinak neveztek, és vasművesek, vaskohászattal foglalkozók lakták. A 13. század végén kapta meg az Égerszög nevet, amely a környező égerfákról elnevezett Éger-völgyből eredhet. Feljegyzések arra is engednek következtetni, hogy a 14. században egy kőtemplom állhatott itt, bár maradványainak helye nem ismert. 

A török megszállást a környék is megszenvedte, utána viszont újra virágozni kezdett, a helyiek a mezőgazdaságból, gyümölcstermesztésből, illetve szén- és mészégetésből keresték kenyerüket.

Bár a 19. század elején még több mint hatszáz fő lakta Égerszöget, a szám egyre csökkenni kezdett a gazdaság átrendeződésével, a birtokok termelő tevékenységének háttérbe szorulásával.

A település legfőbb látnivalói közé tartozik apró, késő barokk stílusú, műemléki református temploma és a 19. századi perkupai stílusú házak révén kialakult hagyományos utcaképe, épületei helyi védelem alatt is állnak. Még temetője is őrzi a népi díszítéseket, a galyasági faragott fejfák is megtekinthetők itt.

Országos szinten igazán ismertté mégis természeti értékei tették, a falu határában fedezték fel ugyanis 1954-ben a Szabadság-barlangot a Pitics-hegyen. Ez az Aggteleki- és Szlovák-karszt számos egyéb barlangjával együtt az UNESCO világörökségi védelmét élvezi, ám turisták számára nem látogatható. A barlangnak helyet adó Pitics-hegyen egy kilátó is áll, melyből a környék hegyeire-völgyeire nyílik lenyűgöző panoráma, sőt jó időben az Alacsony-Tátráig is ellátni innen.

A faluban és közelében több jelölt turistaútvonal is bejárható, a piros sáv jelzésű út Rudabányától Jósvafőn át egészen Szögligetig elvisz. A Szabadság-barlang alatti turistaháznál akár a zöld sáv jelzésű útvonalra is áttérhetnek a kirándulók. A falutól északra található Jósvafőnél akár az Országos Kéktúra útvonala is elérhető, mégpedig a Putnoktól Bódvaszilasig tartó, hosszú 24. szakasz.

Nézz tovább! A kéktúra mesés kis falvai

Mesebeli szépségűek Magyarország falvai az Országos Kéktúra vonalán.

(Képek: Indafotó / Teteneverdle, Wikipedia / Pásztörperc, Szenti Tamás.)

• aggtelek
• északi-középhegység
• kirándulás
• hazai kirándulóhely
• pihenés itthon
• Utazás