A Duna utolsó kilométerei: mintha megállt volna az idő ebben az elzárt világban

A Duna - a Volga után - Európa második leghosszabb folyója, mely Németországban, a Fekete-erdőben ered, és onnan 2850 kilométert tesz meg, amíg befejezi útját sok-sok ágra szakadva fekete-tengeri deltatorkolatánál.

A folyó deltája óriási, több mint 4100 négyzetkilométer, melyet erek módjára hálóznak be a Duna egyre kisebb ágai. A vizek szabdalta, védett vidék egy kicsit olyan, mintha megállt volna itt az idő: a hagyományok még élénken élnek, és a természet is vadregényes, érintetlen képet mutat. Pontosan ez adja páratlan varázsát.

A Duna deltavidéke

A torkolaton két ország, Románia és Ukrajna osztozik. A folyó először két ágra szakad, melyek közül az északi a Chilia, míg a déli a Tulcea nevet kapta. A déli folyam ezt követően tovább aprózódik a Sulina- és a Szent György-ágakra. A delta romániai részén ezek mellett csatornák is vannak, míg a Sulina a rendszeres kotrásnak köszönhetően hajózható. A többi rész azonban igazán vadregényes, romantikus vidéket hoz létre.

Az utolsó szakasz vizei közt, a Szent György-ágnál bújnak meg a Sacalin-szigetek. Az alacsonyan fekvő, sík, mocsaras tájat kisebb tavak, kanálisok pettyezik, tökéletesen egyedi környezetet hozva létre. A delta már 1991-ben felkerült az UNESCO által is védett világörökségi helyszínek listájára mint lenyűgöző, pótolhatatlan természeti kincs.  

A románul Delta Dunării-nak nevezett táj 2700 négyzetkilométere szigorúan védett. A fajgazdag területen csak növényből 1200-féle található meg. A folyókban mintegy 45 édesvízi halfaj fordul elő, míg a levegő nyüzsög a madaraktól. A deltánál fészkelő nagyjából 166 madárfajból több millió egyed jár ide évente költeni, sőt, további 159 faj vonul át rendszeresen a térségen, így a szárnyasok hangjától mindig zajos a természet.

Védett állatok és növények is előfordulnak a fajok között szép számmal. Többek között a nagy és a kis kócsag, a rózsás és a borzas gödény, a bütykös és a vörös ásólúd, valamint a kanalasgém is előfordul erre. A világörökségi védettség alá beletartozik a deltához élővilágában erősen kapcsolódó Razim-Sinoe-lagúnavidék, mellyel együtt a teljes terület mintegy 5100 négyzetkilométert tesz ki.

A Duna deltáját már az időszámításunk előtti 8. században is lakták. Ekkor még állítólag hét ágra szakadt a folyó, mielőtt a tengerhez ért volna. A lerakott hordalék, a tenger dagályai és a visszafolyás azonban alaposan átalakították a tájat, mely ma is jelentős változásokon megy át. Ahogy a folyó sebessége szinte nullára csökken, úgy rakja le a víz fokozatosan, amit szállít, így turzásszigeteket és medermélyi kiemelkedéseket, sellőket hoz létre.

Ma nagyjából 15-20 ezer embernek ad otthont a falusias, ritkán lakott vidék. A lakosság egy jelentős hányada az orosz gyökerekkel rendelkező lipován nemzetiséghez tartozik, és máig őrzi ortodox óhitű vallását. A deltában nagyjából harminc aprócska falu található, melyek közül csak három rendelkezik több mint ötszáz lakossal. Az itt élőket főként a kereskedelmi céllal űzött, de hagyományos, csónakos halászat látja el. Sajnálatos azonban, hogy a falvakban jelentős az elvándorlás, mely szorosan összefügg az infrastruktúra fejletlenségével, a lehetőségek hiányával és az elszigeteltséggel. Az első város, a 92 ezer fős Tulcea is csak a vidék határán található. 

A turisták számára többféle lehetőség is adott a vidék felfedezésére. Személyszállító hajók indulnak Budapestről, Passauból, Linzből, Bécsből vagy Pozsonyból is lefelé a Dunán, de akár helyben is lehet találni olyan hajót, ami végigvisz a delta legszebb vidékein. 

A legszebb magyarországi szakaszok

Magyarországon is szebbnél szebb tájakat hoz létre a folyó. Nézd meg, hol érdemes kirándulni vagy akár egy vízitúra keretein belül nekivágni a Dunának!

A képek forrása: indafoto.hu / Simonits, Loki Dragan, valaci, dandej.

• európa kincsei
• duna
• delta
• folyó
• vízparti hely
• románia
• Utazás