Sok helyen mérget permeteznek a levegőbe: ne nyisd ki az ablakot, ha fontos az egészséged

A nyári esték rémét jelentő szúnyoginvázió sok településen kémiai permetezéshez vezet – ám ez az eljárás nem veszélytelen, sőt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió irányelvei szerint a kémiai adulticid kezelés — amikor szúnyoggyérítés miatt permeteznek— csupán járványveszély esetén, célzottan és végső megoldásként alkalmazandó. Ennek oka a deltametrin használatából adódó környezeti és egészségügyi kockázat: az EU-ban tiltottá vált a légi kijuttatása, mert a szer könnyen elhordható, és súlyos ökológiai következményekkel járhat.

A deltametrin hatása az emberre

A földi permetezést hazánkban egyes önkormányzatoknál a katasztrófavédelmi szervek által engedélyezett módon még mindig alkalmazzák. Rendszerszinten használják a deltametrint, sokszor nem járványügyi célból, hanem kényelmi vagy turisztikai okból.

A 2020-ban megjelent Egészségtudományi Közlemény szerint deltametrin egy szintetikus piretroid (idegrendszert támadó) rovarölő vegyület, amit a szúnyogok kipusztítására alkalmaznak. Azonban nemcsak a szúnyogokra veszélyes. Vízi élőlényekre, köztük halakra, békákra és méhekre nézve is rendkívül mérgező hatású, és felhalmozódhat a környezetben. Embernél a belégzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés is kockázatos, sőt, magzatokkorban és gyerekeknél agykárosodást is okozhat.

Felnőtteknél a mérgezés leggyakoribb tünetei közé tartozik a bőrpír, viszketés, égető érzés; szem esetén kötőhártya-gyulladás, fájdalom; nyelésnél hasi görcs és hányás is előfordulhat. Gyakori veszély, hogy az emberek ablaknyitással kiszellőztetik otthonaikat a permetszórás idején, így jelentős mennyiség juthat be a nappalikba is. Éppen ezért Gárdony Város Önkormányzata a kockázatok miatt már lemondott a kémiai szúnyoggyérítésről. 

Az EU-területen végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a rendszeres kémiai szúnyogirtás nagyon káros: a beporzók száma csökken, a madárpopuláció világszerte mérséklődik, és a vízi élőhelyek is sérülnek. Bár hazánkban jellemzően nem járványhelyzet indokolja, évente több mint 4,5 millió hektáron permeteznek deltametrintartalmú szerekkel, miközben a környezetkímélő biológiai irtás mindössze 13 000 hektáron valósul meg - áll a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium oldalán.

Ez a módszer csak a repülő szúnyogok kis részét éri el, ráadásul a permet nem jut be sűrű növényzet mögé, zárt kertekbe – így a hatás gyorsan elvész, az utánpótlás viszont folyamatos marad. Ráadásul a kémiai szer túlzott használatával rezisztencia alakul ki: az inváziós ázsiai tigrisszúnyog esetében Európa-szerte bizonyított a génmutáció alapú ellenállás kialakulása, ami hosszú távon járványveszélyt jelenthet (pl. nyugat-nílusi láz, dengue, zika).

Természetes módszer a szúnyogok ellen

Az integrált vektorkezelés (IVM) elvén alapuló stratégia elsődleges célja a lárvák kiirtása és a tenyészőhelyek megszüntetése, nem a felnőtt rovarok pusztítása. Ehhez a lakosok is hozzájárulhatnak: pangó víz helyett rendszeresen cserélt madáritatókkal, a vízfelületek szúnyoghálóval való lefedésével, üres virágcserép-alátétek és kannák rendszeres ellenőrzésével hatékonyan csökkenthetőek a szaporodóhelyek.

A Bacillus thuringiensis israelensis baktérium alkalmazása célzottan, környezetkímélően pusztítja a lárvákat – ez a módszer már kis területen bizonyítottan eredményes, és ellentétben a deltametrines kezelésekkel, nem veszélyezteti a vízi ökoszisztémát.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• szúnyogirtás
• méreg
• tünetek és betegségek
• mérgezés
• magyarország
• veszélyes
• Utazás