Tündérek birodalmának tartották régen Csallóközt: varázslatos világról regélnek a legendák

Magyarország területén a keresztény vallás térhódítása előtt is létezett pogány ősvallás, melynek emlékeit már csak a régi babonák és népszokások őrzik.

A magyar mitológiák kiemelkedő, nem e világi alakjai a tündérek, ahogy a boszorkányok, lidércek, griffmadarak, sárkányok is a hitvilág részét képezték egykor. Több helyen is fennmaradtak olyan legendás történetek, melyek hajdani tündérjárások emlékét őrzik.

Csallóközi tündérjárás

Az erdélyi magyarok körében a családi ház történeteibe szőtték a tündérvilág mondáit, de akár különböző régiókban, településeken is fel-felbukkannak a legendáik. Magyarországon legtöbbször folyók mellett, erdőben vagy romoknál szőttek történeteket túlvilági alakokról - a régi magyarok szerint tündérek éltek a Tiszánál, de a Dunánál is.

Az egyik leghíresebb varázslatos mondavilágot őrző hely a szlovák területen található Csallóköz, ahol a legenda szerint tündérasszonyok fésülték a hajukat - ami aranyból volt. Ezek a fényes, drága hajszálak belehullottak a közeli folyóba, és arannyá változtak. Úgy tartják, nekik köszönhető, hogy a mai napig lehet ott aranyat mosni. Itt él a babona arról a lidérclényről is, aki csirke alakban pénzt visz a házhoz - áll Ipolyi Arnold „Magyar mythologia” című művében.

A Győr-Moson-Sopron megyei Kunszigeten is lehet találkozni tündérlegendával. A Mosoni-Duna partján álló kőhalomról úgy tartják, hogy hajdanán vár lehetett, aminek tornyában tündérek laktak.

Egyszer történt, hogy egy nagy vihar miatt halászok sodródtak a vár partjához, és menedéket kértek. Az egyik tündér beengedte volna őket, ám egy másik kikergette a fáradt halászokat, akik átkot szórtak rájuk. Azt kívánták, hogyha a tündérek ennyire kőszívűek, akkor változzanak kővé. Akárhogy is, a legenda úgy tartja, aki megpróbálja a romokat szétszedni, balszerencse éri, éppen ezért a mai napig szinte érintetlenül áll.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karcsán is hasonló legenda övezi a helyi kerektemplomot, amit a tündérek templomának is neveznek. Úgy tartják, a 12. századi templomot tündérek építették, melynek egy tornya akkor omlott le, amikor a boszorkányok elől menekülő tündérek véletlenül elejtették a toronyba vitt harangot.

A mai Szlovákiában található Léva városa is rejt magában. A legenda szerint a Perecz folyótól a városba sétáló legény az út menti erdőben találkozott egy nővel, akitől kilenc aranyvesszőt kapott. Ezekkel kellett ráütnie a környékben élő vízitündérre, hogy az összes bőrétől megszabaduljon. El is kezdte ütni szegény tündért, aki a nyolcadik suhintás után könyörgött a legénynek, hogy az utolsó ütést ne mérje rá. De hiába, a legény úgy cselekedett, ahogy az erdei asszony mondta, aminek hatásra a tündér teljes szépségével megmutatkozott, és a felesége lett. Ha megkíméli, akkor békává változtatta volna. Bár a történet meglehetősen furcsa, a tündérek világa nagy múltra tekint vissza a keresztény éra előtti ősmagyar hitvilágban, amelybe jó néha egy kis betekintést nyerni.

Legendák övezte magyar barlangok

A barlangok rejtett titkai utáni kíváncsiság valószínűleg az ősi múltból eredeztethető, amikor elődeink tartósan is használatba vették őket. A különleges helyek köré később hihetetlen legendák szövődtek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Indafotó/Harvolf.)

• tündér
• magyarország
• szlovákia
• legenda
• varázslat
• várrom
• templom
• folyó
• Utazás