Szomorú sorsokról mesélnek az utcai botlatókövek: elhurcolt, meggyilkolt embereknek állítanak emléket

Budapest utcáin sétálva nemcsak a dicsőséges történelmi események tárulnak fel a járókelő előtt, de az égbekiáltó bűnök, az emberi tragédiák emlékével is szembesülhet. Ezekre a veszteségekre emlékeztetik az embert az itt-ott elhelyezett botlatókövek is.

A járdalapba, macskakőbe süllyesztett réz emléktáblákon nevek, dátumok és tragikus történetek ismerhetők meg, amelyek az adott helyhez kötődnek.

Botlatókövek Budapesten

Nemcsak a belvárosban, Budapest számos külsőbb kerületében is belebotolhat az ember az írott táblákba, amelyek a nácik által elhurcolt, koncentrációs táborokban meggyilkolt embereknek állítanak emléket. Zsidó, roma, homoszexuális, Jehova tanúi felekezetbe tartozó, ellenállási mozgalmakban részt vevő, fogyatékkal élő és más, valamilyen okból kifolyólag ellenséggé vált lakosok kaptak ilyen köveket egykori lakásuk elé. A meggyilkoltak mellett az elnyomást túlélők vagy akár öngyilkosságba menekülők is felkerültek már a táblákra Európa egyes városaiban.

A botlatókövek, ahogy a nevükben is szerepel, azzal a céllal jöttek létre, hogy általuk mintegy belebotoljon az arra járó a történetbe. A Gunter Demnig német szobrász ötlete alapján készült táblák mindegyike az „Itt lakott” felirattal és az áldozat nevével kezdődik, 2-3 sorban leírva értelmetlen halálának okát és időpontját.

Az ötletgazda és alkotó maga kezdett gyűjtésbe a nácik által deportáltak adatai között az áldozatok családjai, múzeumok, túlélők közreműködésével, amely alapján a hiteles információk birtokában elhelyezték a köveket. A kutatómunkát a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet adatbázisa is segítette. Az alkotó munkáját az motiválta, hogy az emberek neve, a sorstörténetük ne merülhessen feledésbe.

A mai napig helyeznek ki egyes utcákra emlékköveket civil szervezetek, önkormányzatok, közösségek kezdeményezésére, többségében adományokból. Ezek további áldozatok személyes történeteit mutatják be, amelyekről akár az adott házban vagy a környéken élők sem feltétlenül tudtak addig.

A botlatókövek történelme

Botlatókövek nem pusztán Budapest utcáin állítják meg egy pillanatnyi emlékezés erejéig az embert, az első köveket a szobrász Kölnben, egy evangélikus templomban állította 1994-ben, a helyi szintó cigány lakosság deportálására emlékezve. Utcán egy évvel később helyezték el az első botlatóköveket a német városban, ám ekkor még engedély nélkül, a tettük hatósági eljárást is vont maga után.

Csak később szerezték meg az engedélyeket, és terjesztették ki más országokra is a tevékenységet, hogy az üldözött és meggyilkolt áldozatok neve soha ne merülhessen feledésbe.

Európa rengeteg országában elhelyeztek már köveket, számos egyéb közt Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Olaszországban, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is, és a munka folyamatos. 

Magyarország első botlatóköve a Ráday utca 5. elé került, melyet 2007-ben állítottak ki Rónai Béla elhurcolt, majd Sopronbánfalván meghalt állás nélküli tisztviselő egykori lakhelye elé. Azóta a legtöbb fővárosi kerületben, sőt vidéki városokban, falvakban is telepítettek emlékköveket a járdákra.

Sajnos 2012-ben egy szégyenletes esemény kapcsán is bekerült az ország a híradásokba: a világon először nálunk távolítottak el ilyen követ, a Laub Magdolnára emlékező táblát tüntette el valaki a 12. kerületből. Az alkotó a Magyar Narancsnak adott 2018-as interjújában egyébként azt is elmondta, a legtöbb lopást a német neonácik követik el, de igyekeznek gyorsan pótolni a táblákat.

A botlatókövek elhelyezése folyamatos, önkormányzati engedély kérése után bárki számára kezdeményezhető hiteles történetek, adatok birtokában. A táblák segítenek, hogy a fájó múlt örökké bevésődjön az ember emlékezetébe, és a történelem soha többé ne ismételhesse meg magát. Érdemes tehát a láb elé pillantani a városi séták során és néhány másodpercre némán fejet hajtani az egykori szomorú történetekre emlékezve.

A budapesti Palotanegyed kincsei

Budapest 8. kerületében érdemes kicsit elidőzni, végigjárva az utcákat, ugyanis rengeteg rejtett építészeti kincsre bukkanhat az ember. Az egykor fényűző úri paloták némelyike ma is felkereshető.

(Képek: Flickr/Lorie Shaull, Wikipedia/GFreihalter, Francisco Peralta Torrejón, Getty Images Hungary.)

• budapest
• budapest látnivalói
• tragédia
• náci birodalom
• történelmi látnivalók
• világháború
• koncentrációs tábor
• munkatábor
• áldozat
• botlatókövek
• utcai művészet
• Utazás