Budapest 3 káprázatos gyöngyszeme

Budapest a Lánchídon, a Gellért-hegyen, a Margitszigeten és a Városligeten túl is bőven rejteget izgalmas látnivalókat. Ha szeretnél tartalmasan eltölteni egy álmos őszi délutánt, a következő három kulturális kincset - akár egymás után - nem szabad kihagynod!

Egy ókori birodalom szelleme: Aquincum

A dicsőséges Római Birodalom az első század derekára szinte mindent elért, amit lehetett. Többek között kiépült a limes, vagyis az az erődített határ, mely mondhatni áthatolhatatlan láncolatával különítette el a művelt világot a barbaricumtól.

E védelmi rendszer talán legfontosabb része egybeesett a Duna ma magyarországi szakaszával, az egyik legfontosabb láncszem pedig a dunai átkelőhely körül alakult ki, és valószínűleg az itteni források és hévizek ritka gazdagsága után nevezték el Öt víznek, vagyis Aquincumnak.

Bár a mai Óbuda területén elhelyezkedő katonai tábornak, illetve az északabbra fekvő polgárvárosnak ma már csak romjai láthatók, az Albertfalvától a Gellért-hegyen, a Bem téren és a Flórián téren át egészen a hajdani révet védő túlsó parti előerdőig terjedő település egykor gazdasági és közlekedési csomópontok rendszerét jelentette, és római mértékkel mérve is igazi város volt, amfiteátrummal, vízvezetékkel, csatornarendszerrel és tűzoltósággal. Egy évezrednek kellett eltelnie ahhoz, hogy e vidéknek ismét Aquincumhoz fogható méretű és jelentőségű városa legyen.

Az ókor emlékeit a romokon túl ma múzeumok őrzik, közöttük az Aquincumi Múzeum, amit a polgárváros romjai vesznek körül a Szentendrei út mindkét oldalán.

A romkertben megcsodálhatod az egykori város piacát, fürdőjét, fórumát és a Mithrász-szentélyt, a fedett részen pedig falfestményekre, sírkövekre, szobrokra, nem utolsósorban pedig egy rekonstruált, működő víziorgonára bukkanhatsz.

Ahol a múlt életre kel: Kiscelli Múzeum

A Dunától kissé távolabbi hegyhármas - a Hármashatár, a Mátyás- és a Tábor-hegy - ligetes, folyóra hajló domboldalát hívják az 1700-as évek óta Kiscellnek. A hely akkor lett igazán ismert, mikor idetelepült a trinitáriusok temploma és kolostora.

A környék a Zichy család birtoka volt, akik az impozáns épületegyüttes várszerű erődkertjét a família temetkezési helyének szánták - Mariazellből ezért ide is hozatták a híres kegykép másolatát. Kiscell - melynek neve is innen ered - így a környék egyik legkedveltebb búcsújáróhelye lett. Miután 1783-ban II. József császár feloszlatta a rendeket, az épület katonai célokat szolgált, míg Schmidt Miksa bútorgyáros és műgyűjtő a katonai kincstártól az 1900-as évek elején meg nem vette. Elsősorban az ő páratlan helytörténeti gyűjteményének, mintatermének és műhelyének köszönheti az időközben átalakított épület mai hírnevét.

A birtok a mágnás adományaként került a város tulajdonába, mely napjainkban múzeumként működteti: a Budapesti Múzeum Újkori Osztályának, vele együtt pedig a legkülönfélébb várostörténeti emlékeknek, nem utolsósorban pedig a Fővárosi Képtár 20. századi válogatásának ad otthont az épület.

Az egyik legszebb barokk emlék: Nagytétény kastélya

Az egykor önálló községnek, ma azonban Budapest egyik külső városrészének számító Nagytétény hazánk egyik legősibb települése volt: a honfoglalás után a Tétény nemzetség őse, Töhötöm telepedett le ide, legalábbis az év egy részében itt élt, ugyanis téli szálláshelyéül választotta. A fejlődés a környéken épp ezért már igen hamar megkezdődött, köszönhetően részben a jól termő szőlőknek, az erre haladó budai útnak, valamint a dunai révnek. Később, a török hódoltság ideje visszavetette a hely virágzását, de miután 1712-ben németeket telepítettek ide, ismét élettel teli településsé változott, mely ma leginkább meseszép kastélymúzeumáról híres.

Egyik nagy birtokosa, Rudnyánszky József építtette fel e műremeket az itt fellelt római alapokra, részben a már álló, kisebb Száraz-kastély elemeinek felhasználásával. A ma Magyarország egyik legismertebb és legszebb barokk műemlékének számító épület 1751-re készült el. Ma kastélymúzeum, mely elsősorban az ország és a világ bútorművészetének korszakait és értékeit kívánja bemutatni, a korhű környezet előnyeit kihasználva.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

• budapest látnivalói
• magyar csodák
• Utazás