Így nézett ki a Nyugati pályaudvar 1900-ban: a különös fotók visszarepítenek az időben
Egészen különleges látni, hogy nézett ki Budapest az 1900-as évek elején.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Budapest 1873 őszén Pest, Buda és Óbuda egyesítésével jött létre, mely kezdetben még csak tíz kerületet foglalt magába. Ez 1950-re már 22 közigazgatási egységgé bővült, majd 1994-ben született meg a 23. kerület. A 19. és a 20. század fordulójának pezsgő életéről már készültek fotók, amelyekkel bárki visszarepülhet az időben, hogy egy elragadó világ táruljon fel előtte.
Az 1910-ben tartott népszámlálás idején az adatok szerint több mint 880 ezer fő lakta Budapestet, ám elővárosai is komoly létszámmal rendelkeztek - így például nem tartozott még a fővároshoz Újpest, ekkor a IV. kerület a Belvárost jelölte. Az 1867-es kiegyezést követő fejlődés hatásai már érezhetők voltak a városban: az 1896-os millenniumi építkezések jelentősen formálták az utcaképet és a közlekedési lehetőségeket, 1910-re pedig már az elektromos közvilágítást is bevezették az utcákra. Modern, izgalmas várossá nőtte ki magát Budapest.
Budapest terei régen
Különleges élmény látni, hogy mennyire más volt az 1900-as évek előtt és a századforduló környékén Budapest városa: a Nyugati tér forgatagától a Tabán egyszerű házain át a Gomba nélküli Móricz Zsigmond körtérig.
A Nyugati pályaudvar 1874 és 1877 között épült meg az elbontott Pesti indóház helyén, ahonnan a Pest és Vác közötti első vasút elindult. Az újabb, gyönyörű állomásépület tervei Gustave Eiffel francia építőmérnökhöz köthetők.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Az 1896-os millenniumi ünnepségek keretében épült ki a Nagykörút és a Sugárút, azaz a mai Andrássy út. A találkozásuknál levő Oktogon így nyüzsgő központtá változott. A nyolcszögletű teret 1897-ben a lovas kocsik és az elegáns öltözékű városlakók töltötték meg élettel.
Fotó: Fortepan / Somlai Tibor
2022-ben sokan izgatottan várják, hogy fog kinézni a Blaha Lujza tér a felújítás után, ám azt is érdekes látni, milyen volt a köztér 1893-ban. Ekkor még állt a Népszínház 1965-ban lebontott épülete.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
A Deák tér az 1892-1895 között készült képen is izgalmas. Érdekesség, hogy a haza bölcse még tanúja lehetett, hogy teret neveznek el róla. A közterületek között ez az egyik legrégebbi név, amit azóta nem változtattak meg.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
A Tabánt 1917-ben a vidéki hangulatot idéző házak, borozók, vendéglők jellemezték, ennek a 30-as évek városrendezési láza vetett véget. A helyére tervezett városrész a második világháború miatt sosem épült már meg. Ma ismert, parkosított formában a 60-as évek óta létezik.
Fotó: Fortepan / Lettner József
1907-ben készült ez a fotó a Kálvin térről, ami azért is különleges emlék, mert ekkor még itt állt az Ybl Miklós tervezte Danubius-kút, mely a háborúban megrongálódott. Az újrafaragott kompozíció ma az Erzsébet teret díszíti.
Fotó: Fortepan / Széman György
Az Andrássy út és a Hősök tere környéke is másképp nézett ki a millenniumi ünnepségek éve előtt. A hatalmas szoborcsoport helyén ekkor még az Ybl Miklós-féle Gloriette díszkút magasodott. Ezt később a Széchenyi-hegyre költöztették.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Érdekes a Móricz Zsigmond körteret az 1930-as fotón a Gomba nélkül látni, középen a Szent Imre-szoborral. A központ kialakítását csak 1942-re végezték el, váróval és üzletekkel. Ekkor még HÉV közlekedett, Nagytétény és Törökbálint felé is el lehetett jutni.
Fotó: Fortepan / Paczolay család
(Borító- és ajánlókép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei.)
- régi épületek
- tér
- köztér
- nyugati tér
- régi fotók
- 1900-as évek
- 20. század
- századforduló
- fortepan
- Utazás
