Bory Jenő székesfehérvári építész, szobrászművész évtizedeken át dolgozott családja otthonán, mely nemcsak lakhely, de óriási műalkotás is volt. Keze munkája, a róla elnevezett Bory-vár a világ legnagyobb olyan épülete, melyet egyetlen ember alkotott.
A Bory-várat a székesfehérvári Tádzs Mahalként is emlegetik, ugyanis akárcsak az indiai épület, ez is a hitvesi szeretetnek állít emléket. Bory Jenő rajongással imádta feleségét, Komócsin Ilona festőművészt, akinek alkotásai - sok más kollégájukéval együtt - szintén a vár falait díszítik.
A Bory-vár kívülről és belülről
Bory Jenő szobrászként kapott honoráriumából egy aprócska telken 1923-ban vágott bele az építkezésbe. A legtöbb munkát saját kezűleg végezte, csak akkor kért segítséget, ha egyedül megoldhatatlan problémával szembesült. A lassan bővülő épületnek eleinte csak a környéken lakók jártak a csodájára, ám nagyjából tíz év elteltével országos híre lett. Bory Jenő szívesen vezette körbe az érdeklődőket, akiket az építkezés történeteivel szórakoztatott. A második világháborút követően a vár karbantartásával, javításával, díszítésével foglalkozott, egészen 1959-ben bekövetkezett haláláig. Megmutatjuk kívülről-belülről a Bory-várat, csaknem 40 év szakadatlan munkájának gyümölcsét, melyet máig évente ezrek keresnek fel.

Az épület az alsó kerten keresztül közelíthető meg, ahol máris Bory műalkotásai köszöntenek. A hatalmas Krisztus-fej és a Kelő napsugár bronzszobor mellett a vár makettje is megtekinthető itt.

Ez után a rózsakert és a művészgaléria fogadja a látogatót, ahol Bory sok barátjának, művésztársainak, például feleségének, Schulek Frigyesnek és Benczúr Gyulának állított emléket.

A százoszlopos udvar várfalai alatt 103 oszlop áll. Az elegáns franciapark a lakótornyokat és a központi épületet köti össze. Az árkádsor tetején párosával történelmi alakok szobrai találhatóak.

Balra a zászlós torony magasodik. Lépcsőházát az építész lánya, Klára díszítette festéssel. Jobbra a csúcsos torony pazar kilátást nyújt. A kettő közé függesztett kard a várúri pallosjog szimbóluma.

A hitvesi szeretet kápolnája a középső szárny centrumában, az épület szimbolikus szívében helyezkedik el. Az irigységtől sárga freskók közt Bory imádott feleségéről mintázott szobra áll.

Az udvar árkádsora alatt a kerengőt szobrok kavalkádja díszíti, melyek Bory Magyarország közterein és templomokban felállított alkotásainak másolatai.

Az elefántudvar a gömbön álló, a várat tartó elefántos oszlopról kapta a nevét. Körben a falakat vörössel vázolt freskók díszítik, melyek az építészet meghatározó korai előtt tisztelegnek.

A vár főépületében alakította ki Bory saját műtermét, ahol akár hatalmas szobrokat is alkothatott. Mára ez főként múzeumként működik, ahol számos mestermunka látható.

A kandallószoba névadó berendezését a mester szintén saját kezűleg öntötte testvére, Pál műhelyében. A szoba műalkotásai közül kiemelkedik felesége középen elhelyezett fehér büsztje.

A rádiós szobában Bory több szobra, felesége festményei vannak kiállítva más alkotók munkái közé keverve. A kép közepén a sárga báli ruhás lány Bory Ilona, egyike a mester ikergyermekeinek.

A sárga szoba szintén kiállítótérként működik ma. Itt a Bory família családfája is látható.
A képek forrása: indafoto.hu / neogra, Varga György Napvadász, klari50, marcipan74, schindlerildiko, Copfos, sasy, Puffancs, serzsebet, Lelu és bory-var.hu.