A magyar tó a világon egyedülálló: még egy római császárt is meggyógyított a vize

Nem messze a Balaton nyugati csücskétől fekszik egy kisváros, amely már a nevében is utal a helyi termálvízforrásokra. A Hévízi-tó ásványi anyagokban gazdag vize számtalan csodálatos gyógyuláshoz vezetett az idők során, amelyekről több legenda is szól. Balatoni legendák cikksorozatunk ötödik részében ezeket a mondákat mutatjuk be.

Balatoni legendák - Hévíz

Nemcsak Magyarországon, hanem világszinten is egyedülálló az a gyógytó, amely különleges, türkizkék vizével és sajátos összetételével valódi testi-lelki feltöltődést kínál a látogatóknak. A 4,4 hektáros, legmélyebb pontján 38 méteres Hévízi-tó biológiailag aktív vize elsősorban reumás és mozgásszervi panaszok enyhítésére használható, de fontos szerepe van az általános egészségmegőrzésben is.

Az ovális alakú tavat meleg és hideg vizű források egyaránt táplálják: hőmérséklete nyáron 33–38 °C között mozog, télen pedig 22–23 °C körül alakul, így egész évben kellemes fürdőzési élményt nyújt.

A beteg gyerekből lett császár legendája

A Hévízi-tó eredete a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton kialakulásának idejére nyúlik vissza, amikor a vulkáni utóműködések hatására meleg vizű források születtek – így például az Őshévíz is. A több tízezer éves tó keletkezéséhez egy legenda is kapcsolódik, amely egyben a víz gyógyító erejéről is tanúskodik.

Flavius Theodosius, I. Valentinianus császár rettegett hadvezére kemény és tiszteletet parancsoló férfi volt. Fiában, a fiatal Flaviusban ugyanaz az éles elme és eltökéltség dolgozott, de gyenge teste megakadályozta abban, hogy apja nyomdokaiba lépjen. A fiú gyermekbénulással született, és bár mindent megtettek a gyógyulásáért – balzsamokat, főzeteket, varázslatokat próbáltak –, semmi nem segített. A család lassan elvesztette a reményt.

Ám egy nap a hadvezér hírt hozott: messze Pannóniában, egy ismeretlen mocsárban egyik katonája rendkívüli módon felgyógyult súlyos sérüléséből. A család az utolsó szalmaszálba kapaszkodva útra kelt. Nap mint nap fürdették a gyermeket az iszapos vízben, apja Apolló oltárán áldozott, anyja minden istenhez fohászkodott, de a fiú állapotában nem történt változás.

Volt azonban valaki, aki máshová fordult. A gyermek dajkája nem hitt a római istenekben, egy új hitet követve Szűz Máriához, Krisztus anyjához fohászkodott. Imája végül meghallgatásra talált: másnap meleg vizű forrás fakadt a mocsár közepén. A víz napról napra gyarapodott, míg végül tóvá lett. A kis Flavius ebben a különleges, meleg vízben kezdett fürödni – és ahogy telt az idő, teste egyre erősödött. 

A csodás tó vizének köszönhetően a fiú olyan fizikai erőre tett szert, hogy huszonkét évesen már apja oldalán harcolt. Öt évvel később, alig huszonhét évesen, önálló parancsnokként védte Pannónia határait, s megállította a Dunán átkelő ellenséget. 379-ben pedig Flavius Theodosius Augustus néven a Római Birodalom császárává koronázták. Így keletkezett a legenda szerint a Hévízi-tó, a római kori Romkertben pedig még ma is fellelhető a szobor, amely Flavius Theodosiust ábrázolja a dajkájával együtt.

Gyógyír testre és lélekre

A hagyományos hévízi gyógykezelések hatékonyságát ma már számos tudományos vizsgálat is alátámasztja. A kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogén-karbonátos gyógyvizet gyakran alkalmazzák mozgásszervi műtétek utáni rehabilitációra és köszvényes panaszok enyhítésére. Ez utóbbihoz kapcsolódik egy különös történet a római időkből: Dubius, az öreg írnok és felesége, a hírhedten házsártos Dubia legendája.

A történet szerint Dubius rettenetesen szenvedett felesége elviselhetetlen természete és állandó zsörtölődése miatt. Dubia ugyanis mindenbe belekötött, és bármin képes volt összeveszni vele – ám nem volt ez mindig így. Egykor kedves és szép teremtés volt, de a súlyos köszvény fájdalmai nagyon megkeserítették őt, és ezzel együtt a házasságát is. 

Az öreg írnok mégsem adta fel: egy nap elküldte feleségét a gyógyító tóhoz, amelyet a legendás Flavius forrása táplált. Dubia persze hallani sem akart róla – büdösnek találta a vizet, fájt a lába, és esze ágában sem volt elindulni. Azonban Dubius annyit győzködte, hogy végül beadta a derekát.

A férj gyaloghintón vitette ki feleségét a tóhoz, ahol csodák csodájára a víz hatni kezdett. A megtört, hajlott hátú asszonyból egy mozgékony, élettel teli nő lett. Dubia azonban nemcsak fizikailag újult meg, a régi, szerethető énje is visszatért. A tó hatása tehát nemcsak testet, hanem kapcsolatot is gyógyított: eltűnt a házisárkány, az írnok pedig végre újra azt a nőt látta maga mellett, akibe egykor beleszeretett.

Több mint gyógyfürdő

A Hévízi-tóban, tavirózsák ölelésében nap mint nap százak keresik a testi-lelki feltöltődést. A település első osztályú gyógyszállói és a környék wellness-üdülőhelyei a klasszikus terápiák mellett modern egészségmegőrző programokat kínálnak: fitnesz-, selfness- és életmódcsomagokat, valamint meleg gyógyiszappal végzett kezeléseket, amelyek serkentik a keringést, és puhává, rugalmassá teszik a bőrt.

Aki pedig az aktív kikapcsolódást keresi, számos természetközeli élmény közül választhat. A térség parkjai, sétányai és túraútvonalai nyugalmas felfedezésre hívnak: érdemes végigmenni a hangulatos Tavirózsa-tanösvényen, amely 2,2 kilométeren át vezet végig a város véderdőjén. Az útvonal egyik különleges pontja a 15 méter magas Lombkorona-kilátó, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a környező tájra. Emellett izgalmas élményt nyújthat még a Hévíz-patakon való vízitúrázás is.

Ha kíváncsi vagy, milyen legendákat rejtenek más balatoni települések, akkor kövesd figyelemmel a cikksorozat további részeit! A We Love Balaton oldalán további érdekes cikkeket találsz találsz a Balatonról, ebben a cikkben a Balaton környéki fürdőkről. 

(Felhasznált források: Tokody Klára 2022. Csodák tava – Mondák és legendák a Balatonról. Budapest, Könyvmentorok Könyvkiadó.)

• balatoni legendák
• hévíz
• Utazás