Súlyos balatoni hajóbalesetet próbáltak eltitkolni: megnéztük a Balaton első hajóját, és elámultunk

A Balaton partján sétálva talán kevesen tudják, hogy a tó legöregebb hajója, a balatonboglári csavargőzös immár több, mint másfél évszázada létezik. 153 éve épült, és azóta kalandos életútja során megjárta a Balatont, a Dunát, volt vendéglátóhely, kívül, belül leégett, végül pedig múzeumként született újjá. Kopasz Árpád, a műemlékhajó üzemeltetője, személyesen vezetett körbe, és mesélt a régi időkről, amikor néhány hete ellátogattunk ide.

A balatoni hajózás

A gőzhajózás már ismert volt a tavon, hiszen a Kisfaludy, az első lapátkerekes gőzös már létezett, amikor 1872-ben megépítették a Balaton csavargőzöst, hogy összekösse a tó északi és déli partját. Révfülöp és Boglár között közlekedett, személyeket, árut szállított, sőt egy évig postahajóként is működött. Amikor az üzemeltető társaság csődbe ment, a hajó a Dunára került, ahol 106 éven át dolgozott vontatóhajóként.

Miután kivonták a forgalomból, még két évig oktatóhajóként szolgált a dél-pesti kikötőben, majd az akkori Boglárlelle városának ajánlották fel. Bár kezdetben múzeumként szerették volna hasznosítani, végül vendéglátóhely lett belőle: bár, pizzéria és étterem működött benne közel 30 évig, mígnem egy tűzeset majdnem teljesen elpusztította - meséli Kopasz Árpád, miközben kinyitja a múzeum ajtaját, hogy körbenézhessünk benne.

Újjászületés a Balatonnál

- Ebben a lepusztult állapotban talált rá a Balatoni Hajós Kultúráért Egyesület, amely megkapta a várostól az üzemeltetés jogát. 2011-ben Balatonboglár városa felújította, és saját gyűjteményünkből létrehoztuk a balatoni gőzhajózás történeti kiállítást. A hajó belsejében tematikus kiállítás várja az érdeklődőket, a középső rész a balatoni gőzhajózás kezdeteit mutatja be, a farrészben a régi gőzösök történeteit ismerhetik meg a látogatók.

A hajó orrában gyerekjátszó kapott helyet, így a legkisebbek is játékosan fedezhetik fel a hajózást. Mivel az eredeti műszaki berendezések a vendéglátói korszakban eltűntek, a hajó mellett külön kiállítóhelyen  hajómotorokat és csónakmotorokat is kiállítottunk. A kikötőben idén új tárlat is nyílt, amely a Balatoni Hajózási Zrt. múltját, valamint a révfülöpi és boglári kikötők történetét mutatja be.

Az egyesület időszaki kiállításokat és különleges rendezvényeket is szervez. A szeptemberben megrendezett gőzhajók találkozója például igazi kuriózum, ilyenkor magánépítésű gőzcsónakok gyűlnek össze a csavargőzös körül, és a látogatók ki is próbálhatják őket.

A hajózás emlékei és tragédiái

A kiállításon számos hajózási relikvia tekinthető meg, kormánykerék, horgony, iránytű, régi fotók és dokumentumok. Szó esik a balatoni gőzhajózás történetéről is, amely egyes emlékek szerint Kossuth Lajos ötletéből indult, ám végül Széchenyi István kezdeményezésére valósult meg. Ő alapította meg a Balatoni Gőzhajózási Társaságot, és az ő nevéhez fűződik az első lapátkerekes gőzös, a Kisfaludy vízre bocsátása is.

A balatonboglári csavargőzös különlegessége, hogy a Balaton második gőzhajója volt, de az első, amelyet hajócsavar hajtott meg, ez akkoriban ipari ritkaságnak számított.

- Több tulajdonosa is volt, hívták Irmának Alexandrának, Mohácsnak, FK 312-nek, ezt a sorszámozott nevet Dunán kapta. Az első neve, amin bejegyezték a Zala-Somogy volt, de ezt soha nem használták, a korabeli média és az emberek is Balatonnak nevezték, így miután felújítottuk mi is ezt a nevet adtuk neki. Külön érdekesség, hogy egy évig postahajóként is szolgált, sőt saját bélyeget is kiadtak hozzá, amelyből ma már mindössze 17 darab létezik a világon és így nagy értékű ritkasággá vált a gyűjtők körében – meséli Kopasz Árpád.

Az 1900-as évek első felében több gőzhajó is közlekedett a tavon, ám a második világháború  végén néhányat elsüllyesztettek. A háború után kiemelték őket a vízből és felújították, majd újra üzembe helyezték majdnem mindet. A Jókai, a Helka és a Kelén a mai napig közlekedik a tavon, persze átalakítva, dízelmotorok hajtják őket.

Az egyik legnagyobb tragédia a balatoni hajózás történetében 1954-ben történt. A Pajtás nevű hajó,  Balatonfürednél nem messze a kikötőtől felborult. A későbbi vizsgálatok szerint a hajó a füredi kikötőből az ott zajló vitorlásverseny miatt a szokásostól eltérően, nem kihátrálva indult a nyílt víz felé, hanem a parti Deák Ferenc - később Tagore - sétány felé előre indulva, jobbra fordulás közben valószínűleg ráfutott az elbontott régi kikötő víz alatt maradt cölöpjére, ami kibillentette az egyensúlyából. 

A rákosi korszakra jellemzően amikor a füredi kikötőben a hajó fölborult, nem a mentéssel foglalkoztak hanem a dokumentumok eltüntetésével.

- Az ÁVH emberei, akik a helyszínen tartózkodtak, összegyűjtötték a fényképezőgépeket, megfenyegették a turistákat, hogy nem beszélhetnek az ott látottakról. Rákosi Mátyás teljes hírzárlatot rendelt el, mindeközben a vitorlásversenyzők abbahagyva a versenyt  nekiláttak a mentésnek.  A korabeli híradások szerint 12 halottja volt a balesetnek, később ezt 23-ra módosították, de csak a rendszerváltás után került napvilágra mi történt valójában. Az ország akkori legnagyobb hajószerencsétlenségének hőse a hajó fűtője volt, aki bent maradt a gépházban, hogy elzárja a kazánt, hogy a hajó ne robbanjon fel. Így a tragédia fűtő halálát is okozta, aki viszont rengeteg ember életét mentette meg ezzel. 

A balatonboglári csavargőzös ma már nem szeli a Balaton hullámait, de kiállításként, emlékhelyként és kulturális központként őrzi a magyar hajózás emlékeit.

Ha valaki ellátogat Balatonboglárra, mindenképp érdemes megállni a kikötőben, és belépni a különleges hajóra, melynek fedélzetén nemcsak a Balaton múltja, hanem a magyar történelem egy darabja is életre kel. A We Love Balaton oldalán pedig Balatonboglárról és a Balaton környékéről számtalan érdekeséget találsz. 

Képek: Balaton Hajós Kultúráért Egyesület

• balaton
• hajó
• hajóbaleset
• múzeum
• hajózás
• kiállítás
• kikötő
• Utazás