Az elsüllyedt falu

„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják” - ezek a szavak, emellett pedig az itt élők példás békességéről, egymás iránti tiszteletéről és szeretetéről szóló sorok emlékeznek meg az elsüllyedt faluról, mely a romániai falurombolás jelképévé vált. Ha szeretnél elgondolkodni, illetve az emberségről és az összetartozásról épp úgy tanulni, mint az elmúlt évtizedek történetéből, látogass el a múlt árnyai közé.

Békés falu a Küsmöd partján

Bözödújfalu Romániában, Maros megye délkeleti részén, a Küsmöd-patak partján feküdt, az Erdőszentgyörgy és Székelykeresztúr útvonalon.

Az okiratok 1566-ban tesznek először említést róla, temploma már a középkorban is volt, melynek híres bözödújfalusi Madonnáját messzi földön is ismerték.

A csodás táj békés népe hosszú időn keresztül gyarapodott és fejlődött, kulturális élete virágzott, emellett lakói híresek voltak vallási felekezeteik sokszínűségéről és az összetartásról.

A falubeliek többnyire a katolikus és az unitárius vallás hívei voltak, de megfértek közöttük az ortodoxok, a reformátusok és a székely szombatosok is. A hívek részére templomokat is építettek, melyeket egykor épp úgy élet töltött meg, mint a zsibongó iskolát, a boltot, a mezőket és erdőket, valamint a kicsiny, de takaros házakat, melyek maradványait ma már csak a szelíd hullámok és az emlékek lakják.

Elhagyott falu a Küsmöd vize alatt

Eredetileg árvízvédelmi szempontból hozták létre azt a gátat, mely Bözödújfalu vesztét okozta, nagy esőzések alkalmával ugyanis felfogta a Küsmöd-patak és mellékpatakjainak vizét.

A 625 méter hosszú és 28 méter magas gát megépítése 1975-ben kezdődött meg, a víztározóé pedig 1988-ban, amit hivatalosan árvízvédelmi okokból hoztak létre, sokan azonban a Ceuşescu-féle szervezett falurombolást látják a háttérben.

A falu lakóinak kitelepítését már 1985-ben megkezdték, 1992-ben azonban még 126 lakosa volt. A házak egy részét ledózerolták, az építési törmeléket eladták, 1994-ben pedig a falu teljes mértékben a víz alá került. Csupán 12 ház nem lett a víz áldozata. A lakók többsége elmenekült, a legtöbben a közeli Erdőszentgyörgyre, a többiek pedig szétszóródtak a világban - sokan telepedtek le Magyarországon is.

Ma turisztikai látnivaló

A falu maradványai, a fák vízből kilátszó csúcsai és a romos állapotban lévő templomtornyok kísérteties mementói az egykori településnek, a környékbeliek azonban úgy emlegetik a helyet, mint különös attrakciót. Sok turista látogat el ide, a tavat a horgászok és fürdőzők is gyakran felkeresik, emellett közelében - elsősorban a különleges természeti környezetnek köszönhetően - sorra épülnek a hétvégi házak.

A falu emlékét a romokon túl egy kiemelt lakóháztorzó őrzi, melynek márványtábláin az említett sorokon kívül az egykori lakók nevei is szerepelnek. A még élő kitelepített lakosok és a leszármazottak minden év augusztusának első szombatján megemlékezést tartanak a márványfal mellett.

Emellett Bözödújfalu első világháborús emlékműve is itt kapott helyet - rajta 33 katona nevével -, melyet 1996-ban sikerült a vízből kiemelni.

Az egykori falu határában áll továbbá az egyik dózer is, melyet a mai napig a faluirtás jelképeként emlegetnek.

Bözödújfalu története előtt tisztelegve mindemellett a közeljövőben a tervek szerint múzeumot és emlékhelyet emelnek.

Kép: wikipedia.org, Lacihobo.

• falu
• erdély
• történelmi látnivalók
• bizarr hely
• közeli helyeken
• Utazás