Földönkívüli arca Chilében: te is megnézheted a Google Earth térképén!
Íme, az Atacama-sivatag homokjának egyik legnagyobb titka.
- Anya Taylor-Joy szimpla eleganciája szuper inspirációbomba a nőies szettekhez: csodásan fest a Dior kampányában »
- A farmertrend legmenőbb darabjait nőies és laza stílusban is elsütheted: változatosan variálható fazonok »
- A szezon legdivatosabb frizurái újragondolva: ultranőies fazonok rövidtől a hosszúig »
- Végleg törlődhet a Gmail-fiókod összes levele, ha ezt csinálod: több milliárd ember érintett
- Melyik magyar város látnivalója Gázi Kászim pasa dzsámija? 8 kérdés az ország neves helyeiről
- Jelentős szigorítás várhat az autósokra: sokan elveszíthetik miatta a jogosítványukat
- Gyerekként a Barátok közt Berényi Danija volt: ennyit változott 24 év alatt Váradi Zsolt
- Lilu és Ördög Nóra közös műsorvezetése nem működött: a szőke tévés kitálalt, miért
Az Atacama-sivatag a világ egyik legszárazabb helye, ezért az itt élő emberek száma is elenyésző.
Azonban ez a homoktenger olyan furcsaságokat rejt magában, melyek a világon kivételesnek számítanak. Ismerd meg jobban a sivatag titkát!
Akárcsak a Marson
Az Atacama egy kavics- és homoksivatag, ami ezer kilométer hosszan terül el Peru és Chile között. Ez az egyik legszárazabb hely a Földön, történelmében akad olyan időszak, amikor 40 évig egy csepp csapadék sem esett, ami valószínűleg elenyésző adat a sivatag 15 millió éves létéhez képest.
Az Acatama-sivatag sokáig csak arról volt ismert, hogy otthont ad a hosszú, pánamerikai autóútnak, néhány évvel ezelőtt azonban különleges felfedezést tettek itt.
2003-ban egy kutatócsoport a Science című, híres tudományos folyóiratban olyan publikációval állt elő, amelyben egyértelműen bizonyították, hogy az Atacama-sivatag talaja pontosan a mikrobális élet szárazságküszöbén helyezkedik el, azaz hétköznapi nyelvre lefordítva nagyon hasonló az összetétele, mint a Mars talajának.
Ebből a szempontból ez a hely egyedülálló a Földön, nem véletlen, hogy azóta a NASA is gyakran a sivatagban székelve teszteli marsszondáit, melyeket a vörös bolygóra küld.
Még az űrből is látszik a furcsa forma
Már önmagukban a Marsra hasonlító életfeltételek is misztikussá teszik ezt a helyet, mintha csak egy másik világ kapuja lenne, ez azonban mind semmi az Atacama-óriáshoz képest, mely közel 120 méter hosszan terül el a kavicsos területen. Az időszámításunk után 1000-ben készült, földönkívülire hasonlító ábra nagy, földbe vésett motívumokból áll össze. Az egykori atacamai emberek hozták létre, minden bizonnyal istenük tiszteletére.
Ám közel sem ennyire kézenfekvő az óriás miértje, ugyanis tiszteletadáson túl valószínűleg csillagászati naptárként is funkcionált. Segítségével nyomon tudták követni a Hold állását, így mérték a termés ciklusát és az évszakokat is. Mindez nagyon fontos volt számukra, ugyanis a sivatagos területen ritkán esett az eső, márpedig a zöldségtermelés miatt szükség volt rá, hogy tudják, mikor számíthatnak csapadékra a kopár vidéken. Persze az összeesküvés-elméletek szerelmeseit sem hagyta nyugodni a furcsa ábra, egyesek azt feltételezik, hogy valójában földönkívülieknek vagy földön kívüli istenüknek szánt üzenetként értelmezhető.
Ingyen utazás
Vállalkozó szellemű utazóknak a couchsurfing, azaz a kanapészörf remek szálláslehetőséget kínál. Nézd meg, miről van valójában!
Történelemkutatók szerint így kapcsolódott az istentisztelet is az ábrához: azt gondolták, ahhoz, hogy megeredjen az eső az adott északban, az év minden részén imádniuk kellett istenüknek ezt a földi mását, hogy az segítsen bő termést hozni.
Az atacamai nép több eltérő kultúrát is magában foglalt, régészek szerint tiwanku és inka emberekből tevődött össze a földműveléssel foglalkozó dél-amerikai népcsoport, mely valószínűleg sosem gondolta, hogy furcsa, földbe vésett grafikája az űrből is látható lesz, még évszázadok múltán is.
Fotó: files.abovetopsecret.com.
