Ahol megdermedt minden lélek

Éjfél van. Teljes a csend - még tücsökciripelést vagy a békák kuruttyolását sem hallani. Az új-mexikói fennsík fölött olyan tiszta az ég, hogy a Hold és a Tejút kísérteties fénye világítja be a tájat. Aztán egy prérifarkas üvöltése veri fel a Bisti-kőrengeteg csendjét, később újabb üvöltés, majd egy egész kórus csatlakozik hozzá. Utóbb egymásután elcsitulnak a hangok, csak a hangadó folytatja félelmetes előadását. Az éneklő kutyák éjszakai szerenádja csak fokozza a táj amúgy is furcsa voltát.

Kőszörnyek és misztikus alakzatok

A Bisti-kőrengeteg homokdűnéi és kiszáradt folyómedrei között a természet gazdag fantáziájáról tanúskodó sziklaszobrok egy művészeti galéria benyomását keltik. Kar nélküli kőszörnyek egyensúlyozzák aránytalan fejüket vékony nyakukon. A hatalmas gombák mintha Alice Csodaországából szöktek volna meg, a furcsa oszlopok és hegyes csúcsok pedig akár Salvador Dali alkotásai is lehetnének.

A szobrok között elszórva millió éves kövületek hevernek: egy ciprus törzséé, pálmaleveleké és óriási dinoszauruszoké. A szobrokat találóan vadunak nevezik - ez az afrikai szó szellemet jelent. Nem véletlen hát, hogy a helyet a megdermedt lelkek sivatagának, illetve kísértetgalériának is szokták nevezi.

Évmilliók kísértetei

A csendes és kopár tájon körültekintve, ahol növénynek vagy állatnak semmi nyoma, nehéz elképzelni, hogy itt valamikor egy hatalmas beltenger közelében lévő párás mocsár terült el, nyüzsgő élőlényekkel.

Dinoszauruszok csörtettek át a dús növényzetű, gőzölgő esőerdőkön a vastag, hatalmas fák és páfrányok között, illetve kacsacsőrű, ötszarvú óriások és vérszomjas, ragadozó tyrannoszauruszok, melyek kisebb hüllőkkel táplálkoztak. Az első emlősök is itt éltek - oposszumhoz hasonló, patkány nagyságú lények.

A mocsár homokjában és agyagjában eltemetett állati csontok és növényi maradványok az évmilliók során homokkővé és agyagpalává alakultak. A rothadó növényzet fokozatosan tőzeggé és szénné változott át. A földlemezek mozgása és az éghajlati változások később a sziklák kiemelkedését, illetve a magas és száraz fennsík kialakulását eredményezték.

Aztán a szél és a felhőszakadásszerű esők a sziklákat azokká a szellemekké formálták, melyek most benépesítik a Bistit, ahol napjainkig több mint 200 növény- és állatfaj megkövesedett maradványa került a felszínre.

A Bisti-kőrengetegben a tudósok tanulmányozhatják a földtörténet egyik drámai fordulópontját. Az előkerült kövületek között dinoszauruszok és emlősök maradványai egyaránt megtalálhatók, jelezve, hogy vége a dinoszauruszok 140 millió éves uralmának, és megkezdődött a prémes, melegvérű emlősök korszaka.

Szent föld, gyógyító varázslatok

Az ember viszonylag nem régen, csak i. e. 6000 évvel jelent meg, és kezdett szerepet játszani ezen a kísérteties tájon. Vadászó és gyűjtögető életmódot folytató népek, később az anasazík keresték fel a Bisti forrásait, és pattintottak eszközöket a sziklákból, hogy azok segítségével jussanak élelemhez.

Később navahók telepedtek le ezen a területen. Miután más őslakos törzsek elűzték őket eredeti lakóhelyükről, a nomád navahók a Bisti felé húzódtak vissza, és 1850 környékén érkeztek a forrásokhoz.

Hogannak nevezett, fából és földből készült kunyhókban laktak, és a közeli füves fennsíkon legeltették juhaikat. Ma a navahók szent földként tisztelik a Bistit. A gyógyító varázslatokhoz a Bisti színes homokjából készítenek homokképeket, és hagyományos ünnepeikre innen származó, krétaszerű, fehér anyagból kevert festékkel kenik be magukat.

Utánozhatatlan színkavalkád

Napsütéses időben a csodálatos környék élénk színei elkápráztatják a szemet - a homokkő és az agyagpala halvány rózsaszín, sötét gesztenyebarna és narancssárga csíkos árnyalatai, a krémszínű és citromsárga homok és a sötétszürke kőszénréteg. A Bisti mindennél ékesebben bizonyítja, hogy a természetnek van szépérzéke.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Varázslatos Föld körüli utazás című könyve alapján készült.

• természeti csoda
• amerikai egyesült államok
• bizarr hely
• világjáró
• Utazás