A világ leghátborzongatóbb helye

Kevés hátborzongatóbb jelenség létezik annál, mint amikor hűvös tengeri szél támad a nagy Namíb-sivatag kietlen pusztáján. Amikor Charles Andersson svéd felfedező az 1850-es években először látta meg ezeket a kísérteties egymásutánban sorakozó, köd borította homokbuckákat, így írt: a világon keresve sem találnánk a pokolhoz hasonlatosabb helyet.

Félelemmel vegyes borzongás fut itt át az utazón, amikor első ízben tárul a szeme elé ez a rémítő pusztaság.

A hatás pedig olyannyira erős, hogy nem lehet csodálkozni, ha inkább a halált választja, mint azt, hogy erre a helyre száműzzék.

Namíbia ködsivatagában sok minden a túlélésről szól, mégis páratlan szépségű a táj, mely számtalan csodát tár eléd, ha életed során egyszer tervbe veszel ide egy utazást. Ha kedveled a különleges, földöntúli jelenségként ható állatokat és növényeket, valamint a bizarr természeti csodákat, ezt a helyet látnod kell.

Óceán és ködsivatag találkozása

Afrika délnyugati partvidékén helyezkedik el a Namíb-sivatag, mely első ránézésre sivár, barátságtalan vidék, mely igen kiterjedt területen nyújtózik el. A sivatag a világ egyik legkülönlegesebb, ugyanakkor legkísértetiesebb tája, egyben Földünk egyik legősibb és legszárazabb sivataga, melynek különlegességét az adja, hogy a perzselő, szinte elviselhetetlen forróság és napsütés helyett a vidéket átlagosan tíznaponta köd árasztja el a tenger felől, áthatolhatatlan lepellel borítva be a tájat.

A mintegy 2100 kilométer hosszú sivatag misztikus, hátborzongató hangulatához azonban nemcsak a köd járul hozzá, de az a bizarr látvány is, hogy partjainál az Atlanti-óceán mossa a sivatagi homokot. Ez a furcsa vidék ennek köszönhetően Földünk egyik másik tájához sem hasonlítható.

A Namíb-sivatagot az Atlanti-óceánba ömlő Kuiseb-folyó osztja ketté Walis Bay-nél. A folyótól délre hatalmas homoktenger terül el, melyben fodros dűnék és szemléletesen utcáknak nevezett völgyek szabályos vonulatai húzódnak egymással párhuzamosan.

A dűnék alatt igazi kincsekre lelhet az utazó: itt találhatóak ugyanis a világ legnagyobb gyémánttelepei. Még mielőtt a dűnék - egymillió éve - kialakultak volna, a sebes folyású Oranje drágakövek és iszapos kavicshordalék keverékét szállította a dél-afrikai partoktól a tengerbe. A hordalék lerakódott a tengerfenéken, a drágaköveket pedig észak felé sodorták, és a namíbiai partok előtt rakták le az áramlatok, ahol végül az Oranje völgyéből származó iszap és üledék nyelte el azokat.

Csontváz-part

A Kuiseb-folyótól északra sziklás, kavicsos síkság található. Mivel nyugat felől veszélyes parti vizek övezik, a sivatagnak ez a tengerre néző szakasza a hátborzongató Csontváz-part nevet kapta, ahol a legenda szerint a hajók és utasaik csak meghalni kötnek ki. A folytonosan vándorló homok újra és újra feltárja az emberi csontmaradványokat és a rég eltűnt hajók partra vetődött roncsait.

A helyi busmanok szerint az istenek mérgükben teremtették ezt a helyet, és hasonlóan vélekedtek az idetévedő hajósok is. Bár a táj a maga idegborzoló nemében gyönyörű, a vándor itt bármibe belebotolhat, a legkülönfélébb korokból származó roncsokon kívül hatalmas testű állatok kísérteties csontvázaiba is.

Bizarr élővilág

Bár a kietlen partvidékre évente 25 milliméternél is kevesebb eső esik, a térség sajátos csapadékforrása, a köd egy sor különféle, furcsábbnál furcsább kisállat számára biztosít életlehetőséget. Általában tíznaponta, amikor a meleg, nagy nedvességtartalmú óceáni levegő keresztülfúj a hideg Benguela-áramláson, sűrű éjszakai köd keletkezik, mely a szárazföld belsejébe hatolva kavargó, nedves felhőbe burkolja a partvidéket és a sivatag nagy részét.

A köd nedvességétől bogarak, termeszek, darazsak, pókok és gyíkok léte függ. A fehér köd közeledtével a vízgyűjtő bogarak felmásznak a parti dűnék szél felőli oldalára, és szabályosan tótágast állnak, míg a gyászbogarak apró, párhuzamos barázdákat szántanak a homokba, a szélirányra merőlegesen. A part menti térségeket mindemellett sakálok, hiénák és az atlanti szellemrákocskák tisztogatják meg az elhullott tetemektől.

Mire készülj?

A Namíb-sivatag északi részén különösen védett fajok élnek, ezért ez nem látogatható. A további területek szintén védettek, de fogadják az utazókat, bár a belépés nem egyszerű. Ha kedveled a bizarr helyeket, és elég kalandvágyó vagy ahhoz, hogy idelátogass, engedélyt kell szerezned, és minden szabályt szigorúan be kell tartanod.

A látogatók kötelesek csoportban menni, illetve magukkal vinni az előírás szerinti víz- és élelemmennyiséget. Nem szállhatsz ki a kocsiból, az ablakot sem tekerheted le. Az izgalmak után azonban számos táborhely vár, ahol megpihenhetsz.

Cikkünk elkészítésében a Reader's Digest Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve segített.

• természeti csoda
• félelmetes hely
• bizarr hely
• sivatag
• afrika
• kalandos úti cél
• világjáró
• Utazás